Botos Kölönte

"To entertain these fair well-spoken days, I am determined to prove a villain"

Neurasthenia*, 1849

2019. március 31. 22:04 - Hans Castorp

jokai.jpg

(Cagliari herceg a szeretőjéhez megy, megvinni a jó hírt, hogy megözvegyülvén lassan feleségül tudja venni.)

„ A kapus felvilágosítá róla, hogy a doktor van itt.

-Ahá! A szokott betegség! mondá magában. Azoknak az asszonyoknak a baja, a kiknek az egész világ „fáj” , s minthogy az orvos nem tudja az egész világot olyanná csinálni, a milyenné ők akarják, tehát a baj kínos és gyógyíthatatlan.

Ezúttal azonban azt hitte, hogy ő hozza magával a biztos gyógyszert, a minek hatása csalhatalan.

Az előszobában meglepte az, hogy a hány szobalánynyal, inassal, komornával találkozott, annak egyik pofája mind pirosabb volt, mint a másik. Epidémia volna tán már e féloldali hideglelés?

A hálószoba szőnyegajtajában szemben jött rá az orvos, meg az orvosságos üveg. Az üveg repült magától az orvos feje felett. Majd a herczeg orrát találta el.

-Mi baj van? Be lehet menni? kérdezé a herczeg.

-Oh igen, felelt az orvos komolyan. Erős vértólulás az agyhártyákra, ideges nevralgia. A beteg oly állapotban van, mindőn az orvosnak is tanácsos mind a két kezén egyszerre tapintani meg az üteret, miután bizonyos nemét a vidtáncznak fejleszti ki, a mi csak a kezet lepi meg, a miknek ellenállhatlan ideggörcsük van, a hozzájok közeledő arczának tenyereikkel gyors érintkezésbe hozatalára. Bemehet a herczeg. A baj nem veszedelmes; de jól fogja tenni, ha egyszerre mind a két kezét megfogja a betegnek, midőn kezet csókol neki s aztán el nem ereszti. míg közelében marad.”

(A herceg is kap egy pofont, mert rosszul tudja a megözvegyülés-dolgot, majd megvigasztalja a márkinőt, hogy semmi vész, a feleségének meg kell halnia, ha eddig nem tette volna; mire a jólelkű márkinő-szerető elszunnyadik).

„A herczeg az elfogadó teremben ismét összetalálkozik a visszatérő orvossal.

-Már jobban van. Elaludt. Mondá neki.

-Bizonyos voltam felőle, szólt az orvos. Az én ”laudanum Sydenhamiim”** az ilyen bajoknál csalhatatlan. A herczeg ráhagyta, hogy úgy van.”

 

*F4800

**ópiumos sherry BY Lord Sydenham, 1660 In: Jókai Mór: Egy az Isten, III. kötet, 82-95. old., Franklin társulat, Budapest, 1905 (negyedik kiadás)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://botoskolonte.blog.hu/api/trackback/id/tr8714730509

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.