Botos Kölönte

"To entertain these fair well-spoken days, I am determined to prove a villain"

Szálljatok le, szálljatok le, karácsonyi illatok

2021. december 23. 18:17 - Hans Castorp

Háziorvos Anyuka verse

 Nincs elérhető leírás.

 

Az utcán

töltöttkáposzta illata

(a valahol főznek)

 

A tetőtérben tegnapi öblítő hamisan friss illata

(kiskamaszom kiteregetett)

 

A konyhámban hideg pizza illata

(rendelniük kellett, mert rendeltem)

 

fejemben illatokkal játszottak a szagok

 

a skizofrén fiú mosdatlan szaga

a hajam rendelőszaga

kisebesedett körmeim fertőtlenítőszaga

 

de majd mindjárt győzök én

 

a látogatott újszülöttek bársonyos illata

a Nagyfiam bölcs kérdéseinek illata

         (Anya, tudod, kik azok az Észak-szingalézek?)

a Kisfiam bújós reménykedése

         (Anya, ugye holnap sütünk megint mézeskalácsot?)

 

Eljön a Nap és akkor hajnal lesz.

 

(Kép: T. Á. B.; 11 éves)

 

Szólj hozzá!

IKEA és a Család Ünnepe

2021. november 26. 11:53 - Hans Castorp

a szeretet ünnnepe ez a m....Karácsony

Új, alacsonyabb ár.

 

Azt hiszem, két dolgot leszögezhetünk.

Egyik.

A legtöbb nő szeret az IKEÁ-ba járni. Legyűrjük az émelygést a tegezés és  Zöld Mennyország változatos ellentmondási fölött...

"Képzeld el, hogy mindig frissnek látszó csokrod van a költség és gondozás nélkül. Ezek a virágok annyira valódinak tűnnek, hogy majdnem érzed az illatukat. Széles a választék, így időnként újrarendezheted a csokrot az új látványért: SMYCKA művirág"-jó, de a környezetterhelés?,

 

vagy :

KOLDBY marhabőr: "Ez a marhabőr mutatós és rendkívül tartós, így hosszú éveken át használhatod. Minden darab egyedi, így kiválaszthatod azt, amelyik a legjobban tetszik." -most védjük az állatokat, megesszük, megnyúzzuk, vagy akkor most mi?!

 Arról nem is beszélve, hogy a só meg a bors külön kis PAPÍRtasakokban van az étteremben...(ó, kivágott erdők)...ja, biztos újrahasznosított. Nem szóltam.

De a  PEPPARKAKOR finom,  a HEMNES  tálaló szép, a BILLY könyvespolc olcsó...nekem meg LINGEL-re nincs pénzem, sajna. Kis világnézet-befolyásolási igyekezet az olcsóságért cserébe: win -win (?!)

Másik.

Szerintem mindenki elítéli a családon belüli erőszakot (a verbálist is, kedves nőtársaim, minket sem kell félteni...ejj, de sok férfit nyomorított meg és férfiatlanított az asszonyok éles nyelve!). Részemről, mint gyermekvédelmi jelzőrendszeri láncszem aktív részese vagyok a családvédelemnek.

Csakhogy.

A vallástalanított emberek számára a Karácsony a szeretet ünnepe, mely szeretet elsősorban a családtagokkal való közös ünneplésben, ajándékozásban nyilvánul meg. A CSALÁD, mint egység, szerveződés, intézmény régebbi, mint az IKEA, és természetesen, mivel emberek alkotják nem hibátlan, (mint az IKEA :D).

A Család Ünnepén a családon belüli erőszak áldozatinak gyűjteni (úgy, hogy persze fogyasztunk...de ez a legszebb: azért vásárolok, hogy jót tehessek, hát nem gyönyörű) olyan, mint pl. a Víz Világnapján az árvízkárosultaknak gyűjteni, vagy a Tenger Világnapján a cápatámadás áldozatinak.

Érjük.

Sikerült befúrni a tüskét a körmünk alá.

Ünnepeljünk csak a Családot! Krisztus születését nem említeném, bár, ha a Megváltást nem nézzük, a csillogó díszeke, a szaloncukor, a halászlé és a bejgli az Ő apropóján jön az életünkbe, de bagatell, hagyjuk is, mert még valakit megsértünk és az nagyon nem PC. 

Közben pedig ne feledkezzünk meg arról, hogy a család sem biztonságos. 

Köszönjük, IKEA.

 

P.S.: Azt hiszem, nem veszek több BILLY könyvespolcot. Inkább LINGELRE gyűjtok. Igaz, tízszer annyiba kerül...de legalább igazi.

 

Kép: IKEA

 

Szólj hozzá!

Nikotinmérgezés

2021. november 07. 19:51 - Hans Castorp

és annak megoldása századforduló irodalmában

"Azt verte volna meg az Isten, azt a büdös bagót!

Zoltikát, az úréknak azt a kis nyálas fiát, azt nem szerettük ottan egyikünk se. Az olyan rossz egy utálatos kölyök volt. A német kisasszonynak is egyszer úgy megharapta a kezét, hogy be kellett kötni. És a cselédek is csak csúfságolták és hajtották ki, ha bejött a konyhába, mert ahogy el volt kényeztetve, oda kellett adni neki mindent, amit kért.

De azért nem állhattuk legjobban, mert ha ott volt, mindent, amit látott vagy hallott, azt rögtön kibeszélte rólunk, de még a nagyságára is, az úr előtt. Az úr, az csakhogy meg nem ette. És sokszor kikaptak érte a cselédek is és az egész ház az úrtól.

Ott fűrészelek akkor egy kis langallónak való fát a kenyérsütéshez, a szakácsnénak. Hát odajön az a kölyök hozzám, és ott mind kérdez, mászkál, lábatlankodik, majd megütöm a fűrésszel. Hiába! Ott van nekem bajnak.

Hát megállok egy kicsit, hogy betegyek egy pofa bagót abból a szivar végéből, amit az úr öccsétől kaptam.

A kölyök akkor is odaáll elém, és meglátja és kérdi:

– Jó az?

Hát én még becsületesen beszélek vele. Hogy mondom:

– Jobb biz az a pipánál, mert nem kell piszkálni meg tömögetni, csak így meggyúrja az ember a markában, és már kész.

Feldicsérem ott neki a bagót. Erre persze mindjárt kérdi: hát ő nem próbálhatná meg, milyen.

Na, gondolom: kibabrálok legalább veled, hiszen így is kiköpöd, ha csak a nyelvedhez érteted, és legalább elmész innen magadnak.

– Dehogynem! – mondom neki. – Hozzon csak ki, Zoltika, egy marékkal az úr dohányából, akkor megtanítom. Mert nekem nincs, csak ami a fogamon van.

Legalább ennyi hasznodat vegyem! – gondolom.

Hát be is megy, és hoz ki nekem egy marék dohányt. Meg is töltöm belőle a pipámat, és éppen hogy tessék-lássék, egy csipetet beleteszek a kölyök markába, és megmutatom neki, hogy köpjön hozzá, és gyúrja meg. Hogy ügyetlen, még meg is csinálom neki.

Hát nem is vár az semmit. Nyomja bele a szájába.

Mikor a nyelvéhez érteti, hát csak változik el a színe. De látom, azért bekapja mégis vitézül.

Mit tudtam én, hogy ő azt hitte: mikor én a nyelvemmel igazítom a fogamra a bagót, hát megrágom, és meg kell enni.

Igaz, kevés volt, kevés a markában, de hát a bolond feje, isten neki, lenyelte a bagót.

Na, egyszerre Úristen! Nekifog visítani. Fordul fel a szeme. Elkezd ugrálni:

– Jajj, jajj, jajj!

Fognám is meg:

– Köpje ki, köpje ki!

De nem bírom megfogni. Nekifog ordítva futni befelé az udvarra, és fut-fut, ordítva, a virágágyások körül. Én meg utána. Meg vagyok ijedve, a nagy marha fejemmel mit csináltam.

De nem bírom megfogni, úgy fut, és az ég majd lerogyik, úgy ordít.

Szaladnak ki a cselédek a konyhából. Szalad ki az apja az irodából: mi van?

Még ennyin is alig tudjuk megfogni. Csak kékül, tikácsol, verdesi magát, ordít, hogy a gyomra, a gyomra, vegyék ki a gyomrát! – azt ordítja.

Az úr tán nem is tudta volna meg tőle, mi baja. Ha én nem mondom meg ijedtemben, hogy bagózni akart tanulni tőlem, de nem várta meg, hogy mondjam, hogy kell, hanem lenyelte.

Az úr erre, se szó, se beszéd, húzott nekem két olyan csárdást, erről is, túl is, hogy azt sem tudom, melyik szegeletbül kapjam össze a fejem.

Kellett neked, Marci?

Tolvaj, tekergő! Majd a rendőrség kezére ad! Szid engem az úr. Még jön, még ad két csárdást. Fussanak orvosért a cselédek! Rögtön!

Ilyen nagy kalamajka ért azért a kölyökért.

Szerencse, a szakácsnénak volt több esze. Kellett is oda orvos. Beráncigálta a kölyköt a konyhába és beletöltöttek a cseléddel egy csupor meleg vizet. Attól aztán kiadta a bagót a hasából. Még a cseléd mutatta, hogy milyen kék foltot hagyott a combján: akkorát rúgott rajta, mikor fogta, hogy beletöltsék a meleg vizet."

 

In: Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci

https://konyvtar.dia.hu/xhtml/tersanszky_jozsi_jeno/Tersanszky_Jozsi_Jeno-Kakuk_Marci.xhtml

 

Szólj hozzá!

Henning Mankell: A fehér nőstény oroszlán

2021. október 23. 13:11 - Hans Castorp

#egyszuszra

A Beautiful street in Ystad, Skåne, Sweden. August 29, 2020.

Ystad

 

Az volt nekem a legérdekesebb, hogy a késő nyolcvanas-korai kilencvenes évek Svédországában  (a balákáni háború menekültjei még nem értek ide és hol volt még a Wilkommenskultur) MÁR így sóhajott föl Wallander:

„Mi a fene zajlik ebben az országban? . tűnődött. – Hová lettek azok a régimódi tolvajok és csalók? Honnan zúdul ránk ez a rengeteg esztelen erőszak? 49. old.

„Számára új, egyszersmind ijesztő tendenciát jelentett az, ami az ország három legnagyobb városában elharapózni látszott. Nem voltak illúziói. Tudta, hogy hamarosan a szűkebb hazájában is meg kell tanulniuk együtt élni azzal, hogy egy megbízó és egy gyilkos szerződést köt egy ember meggyilkolására. Ez pedig biztos jele annak, hogy a társadalom eldurvulása elképzelhetetlen méreteket öltött, gondolta Wallender.” (211. old.) *

„Amikor végre kiért Halundába, és a keresett ház előtt megállt, egy pillanatig körbehordozta tekintetét a környéken. Feltűnt neki, hogy a járókelők közül alig beszél valaki svédül.

         ’ Itt, ebben a külső kerületben érlelődik a jövő – gondolta. -Egy itt felnövő gyerek, , akiből később esetleg rendőr lesz, teljesen más élményanyaggal fog rendelkezni, mint én. ’” (218. old)

„És azok a gondolatok, amelyek állandóan itt motoszkálnak az agyamban, igencsak lehangolnak. Itt Stockholmban közel állunk ahhoz, hogy kicsússzon kezünkből az ellenőrzés. Nem tudom, mi a helyzet egy kisebb körzetben, például nálatok Ystadban. Mindenesetre Stockholmban bűnözőnek lenni elég kellemes. Legalábbis ami a lebukás kockázatát illeti.” (228. old.)

„Az utóbbi években Wallender egyik-másik nyomozás során kapcsolatba került külföldiekkel. Bűncselekmények áldozataival és feltételezett tettesekkel egyaránt elbeszélgetett. Ilyenkor gyakran úgy érezte, hogy az abszolút igazságról, a jóról és rosszról, a bűnösségről és az ártatlanságról alkotott korábbi elképzeléseivel semmire sem jut. Korábban azzal sem volt tisztában, hogy a különböző kultúrkörökben sokszor eltérően ítélik meg, mi számít bűncselekménynek, illetve mit tekintenek jelentéktelen vagy súlyos bűncselekménynek. Ilyenkor gyakran tanácstalanságot érzett. Úgy gondolta, eleve nem i tudja feltenni azokat a kérdéseket, amelyek egy-egy bűncselekmény felderítéséhez, vagy egy gyanúsított szabadlábra helyezéséhez vezethetnének. Abban az évben. amikor öreg barátja, Rydberg meghalt, gyakran elbeszélgettek az országban, illetve a nagyvilágban végbemenő mélyreható változásokról. Úgy vélték, ezek a nagy változásokteljesen új kihívások elé állítják a rendőrséget. Rydberg, miközben lassan kortyolgatott a whiskyjéből, azt jósolta, hogy a svéd rendőrség az elkövetkező tíz évben nagyobb változásokon fog keresztülmenni, mint korábban valaha is. „ (280. old)

 

És igen, Szovjet-Oroszország közel van...érdekes lesz megfigyelni, hogy az  ex-maoista Mankell kit fog kihozni áldozatnak: a volt KGB-s ügynököt, vagy a fekete bérgyilkost...aki kíváncsi, olvassa el a könyvet.

„Akárcsak legtöbb kollégája az elmúlt években, Konovalenko is a titkos búvóhelyek valóságos hálózatát alakította ki magának azzal a céllal, hogy szükség esetén, illetve válságos helyzetekben legyen hol meghúzódnia. Külföldi valutákból komoly készletet halmozott fel és tetszés szerint válogathatott különböző személyazonosságok között, megfelelő útlevelek és más dokumentumok beszerzése révén. Ezenkívül széles körű kapcsolatrendszerrel rendelkezett, így rengeteg olyan személyre számíthatott, akik stratégiailag fontos posztot töltöttek be, például az Aeroflotnál, a vámhatóságnál, a külügyben. A nómenklatúra olyan volt, akár egy titkos szekta. Eláthatatlan hálózat tagjai segítették egymást, és kölcsönösen biztosították egymás számára a munkavégzéshez szükséges feltételeket.” (163. old.)

„-Valójában elég sok gondunk van az orosz bűnözőkkel, akik egyre szívesebben telepednek le Svédországban. Azzal is tisztában vagyunk, hogy ezek a problémák az elkövetkezendő években aligha oldódnak meg. „ (218. old.)

 

És tetszenek a svéd hétköznapok: nincs mindekinek saját mosógépe? Társasházanként van egy?

„Lement a pincébe, és feliratkozott a mosókonyhában a másnapi mosásra.” 207. old.

 

Szerintem nagyon pontos esetleírást kapunk a főhős depressziójáról is.

„Szerdán, június 10-én Kurt Wallandert azonnali hatállyal betegállományba helyezték. Az orvos véleménye szerint, aki Wallandert szófukar, befelé forduló személynek tartotta, betege nem is tudta pontosan megmondani, mi a baja. Lidérce álmokról, álmatlanságról, gyomorpanaszokról számolt be, éjszakai szorongásokról, amelyek következtében gyakran az volt az érzése, megáll a szívverése, vagyis beszámolt az összes jól ismert stressz-szimptómáról, amelyek a közelgő ideg-összeroppanásra mint a fenti tünetek logikus következményére engedtek következtetni. Ez idő alatt Wallander minden második nap felkereste az orvost. A tünetek változó képet mutattak, valójában minden egyes látogatással rosszabbodtak. A betegség következő szakaszában aztán hirtelen erős sírógörcsöket kapott. Az orvos, aki végül tartós depresszió miatt írta ki, egyúttal elrendelve a rendszeres gyógyszeres konzultációt és a gyógyszeres kezelést, egyáltalán nem hallgatta el, hogy a helyzet nagyon komoly. Wallender gyors egymásutánban megölt egy embert és tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy egy másik elevenen megégjen. Úgyszintén nem tudta elhárítani a felelősséget magáról annak az asszonynak a haláláért, aki föláldozta életét azért, hogy a lányának sikerüljön megszökni. Leginkább azért érezte magát bűnösnek, mert Victor Mabashát megölték. Az, hogy a betegség kitörése közvetlen összefüggésben áll Konovalenko halálával, kézenfekvő volt. Ezek után ugyanis már nem volt senki, akit üldözhetne, és őt sem üldözte senki. A depresszió jelentkezése paradox módon arra utalt, hogy Wallander megszabadult egy nagy tehertől. Most arra kényszerült, hogy saját magával számoljon el és az ekkor rátörő búskomorság átszakította az összes védőgátat. Wallandert tehát betegállományba helyezték. ...Wallander később ismét munkába állt, igaz, csak hosszú idő elteltével. (456. old.)”

 

Jó könyv.

Szegény Hanning Mankell már nem ír többet, 2015-ben elhunyt.

Isten nyugosztalja.

 

Henning Mankell: A fehér nőstény oroszlán, Mérték, 2004, fordította Deréky Géza. Eredeti megjelenés: Den vita lejoninnan, Ordfonts förlag, Stockholm, 1993

 

*https://en.wikipedia.org/wiki/Crime_in_Sweden#Stabbings

Szólj hozzá!

Soltész István: Árpád-házi királylányok Európában

2021. október 21. 18:55 - Hans Castorp

Győztes és bukott csillagok

Nagy rajongója vagyok az árpád-házi királylányoknak.

Végtelen csodálattal és büszkeséggel tölt el, hogy olyakor kontinensnyi távolságokat átszelve hogy megállták a helyüket, alárendelve...nem! MELLÉrendelve magukat férjüknek, új életüknek...

Pl.  Szent Piroska-Iréné, Szent László és Adelhaid leánya bizánci császárné, aki a címlapon, illetve a Haghia Sophia mozaikján szerepel.

Mária, nápolyi királyné, V. László leánya, aki tizennégy gyermeket szült és ő az összekötő kapocs az Árpádok és az Anjouk között.

Vagy Mária, III. Béla lánya, II. Angelosz bizánci császár özvegye, aki később,  Thesszália kormányzója lett

Vagy Jolánta, II. Endre lánya, Hódító Jakab felesége,  akinek természetes volt, hogy akár várandósan is követi férjét a harcmezőre

Természetesen a szent/boldog királylányok, királynék, a teljesség igénye nélkül, Erzsébet, Margit, Kinga...

Vagy Erzsébet, a tössi apáca, az Árpád-ház utolsó ágacskája, aki tízévesen hagyta el Magyarországot, utolsó mondata  mégis az volt: „Uram...úgy búcsúzom, hogy nem emlékszem, láttam-e egyet is rokonaim közül, mióta atyám országából eltávoztam.”

(Külön kedvencem, Skóciai Szent Margit, a skórok nagy kiránynéja sajnos nem szerepel a könyvben, mert nem volt vérrokon, bár Szent István udvarában nevelkedett. Ahogy én tudom.)

Node.

Most a könyvről.

Nincs kétségem afelől, hogy a Szerző a kilenc oldalon fölsorolt szakirodalom-listát földolgozta...de a stílusa kissé csapongó. Olykor ellentmondásos és nehezen követhető. Érződik a ragaszkodás és a szeretet választott témájához, néhol mégis az az ember érzése, hogy este abbahagyta az írást, majd reggel folytatta, de nem nézte meg, hol hagyta abba.

„ A tényleges magyar király, III. Endre ekkor vette el mésodik feleségét, Ágnest, HabsburgAlbert lényét. Amagyar trónon az első Anjou király Károly Róbert, Martell Károly fia lett.” (212. old)

Én itt biztos hozzátettem volna, hogy Árpádházi Mária unokája. És akkor rögtön világosabb.

 Meg olyakor olyan öregurasan bájos: ha nincs neve egy királyi hercegnőnek, akkor ad neki, pl. Géza egyik leányát Ilonának, Szent László egyik leányának, Lampert grófnak meg lehet, hogy Zsófia volt a neve az okiratokban, de nem biztos, tehát:

„Mégis – kapjon ebben a könyvben saját, szuverén elnevezést a legkisebb lány is. Az ősmagyar nyelvben ’szépet’ jelentett a ’szépa’ szó, nevezzük most, a királylányokról szóló könyvben is így.” (77. old.)

Ühüm.

Hát jó.

De amúgy jól olvasható, csak ne #egyszuszra, mert belezavarodik az ember a sok Máriába, Margitba, Jolántába :D

Apropó, én innen tudtam meg, hogy a Jolántának semmi köze a mi Jolán nevünkhoz, mert előbbi latin eredetű, és az ibolya szóból ered (Hódító Jakab feleségét Aragóniában Dona Violetának nevezik), a mi Jolánunkat meg Dugonics András alkotta, a „jó lán” szóösszetétellel. (159. old.)

De olvashatunk arról is, hogy Szent Erzsébet szeretett férjével, Lajossal többek között

„A hajléktalanoknak szegényházat alapítottak. Aki viszont a szegénységben munkabíró volt, az nem pénzt, nem ennivalót kapott, hanem alkalmas szerszámot és hozzá munkát. E tekintetben Erzsébet szigorú nevelő volt – tudunk róla, hogy volt, akit megvesszőztetett, mert lusta volt. Megbüntette a visszaélő csalókat. Férje mindenben támogatta feleségét.” (155. old.)

 

Fogadjunk, hogy ezt nem gondoltátok volna (én biztos nem).

Akit komolyabban érdekel a téma, inkább Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában című, rendkívül alapos ÉS olvasmányos művét ajánlom.

Margit magasztos témakörében pedig Gárdonyi Géza: Isten rabjai és Kodolányi János: Boldog Margit című regényei a kötelező olvasmányok.

Rajta hát!

 

Soltész István: Árpád-házi királylányok Európában: Győztes és bukott csillagok, GABO, 2002

Szólj hozzá!

Mark Hebden: Pel és a kopó

2021. október 20. 22:54 - Hans Castorp

burgund gyöngyszem

 Fénykép megnyitása

Itt van ez a könyv.

Nem is tudtam, hogy van nekem ilyenem.

Szerzőnkről annyit találtam a neten (angolul; nem összetévesztendő egy hasonnevú sakkozóval), hogy 1916 és 1991 között élt s mielőtt teljesállású író lett, volt tengerész, repülős, újságíró, idegenvezető, képregényíró és történelemtanár. A II. VH-ban a tengerészetnél és a légierőnél szolgált. Fő figurája Pel főfelügyelő.

 Nagyon aranyos. Mi több: briliáns és eredeti.

Egyrészt: tisztára szemérmes, nem tolja képünk be dolgokat, inkább sejtet.

„-Általában mit akar egy férfi, ha vacsorázni visz egy hölgyet?

-Amit én akarok – mondta erre Pel hűvösen, az nem ugyanaz, amit maga óhajt. Egyre megy, ismerte be titkon, mert azért az is megfordult már a fejében. „

(109.old)

„Vonzó fehérnép volt, olyan szűk pantallóban, hogy valószínűleg konzervnyitóval vetkőzött.” (167. old.)

„A férfiak is hordanak manapság kézitáskát – mordult rá de Troq. – Vagy nem vetted észre? Olyan kis bőrtáskát. Az autó kulcsainak meg a levéltárcának. Hogy tönkre ne tegyék a nadrágjuk élét.”

(100. old.)

 

Meghatóan hazafi

„Nélküle az ügymenet megakad, a többiekbe pedig – néhányan nem is voltak született burgundok! – nem szorult annyi kötelességtudat, mint őbelé.

(107. old.)

„ Bátorság, biztatta magát. És hát kibe szorulna több bátorság, mint egy jó burgundiba? Márpedig ő az.” (254. old.)

 

És vicces is

„Darcy viszont nagyon is eleven.

-Úgy fest, mint aki  szarvasgombát talált egy zsák fagyott krumpli között – jegyezte meg Pel komoran.” „ (173. old)

„Madame Resselaer olyan pillantást vetett a vejére, mintha tizennégy gyerekes családanya lenne, akinek  elromlott a mosógépe, és ez az ifjonc sózta volna rá.”

(161. old.)

 

A dohányzás lélektana

„Gépiesen cigarettára gyújtott, és ekkor eszébe jutott a Le Bien Public valamelyik cikke, amely ismeretlen orvosszakértő megállapítását idézve rémutatott, hogy a dohányzást abbahagyni éppoly veszedelmes, mint folytatni. Pelt borzasztóan idegesítette ez a nyilatkozat, mert az orvosi szakvélemény ellenére tudatában volt, hogy máris annyit szív, amennyitől ötméteres távolságban mindenki tüdőrákot kaphat. Csakhogy az is igaz, hogy ha meg eldobja a cigarettát, makogó idiótává válik. Most elhatározta, egy napon igenis abbahagyja. Talán holnap, ha túl vannak ezen a váltságdíj-ügyön. Vagy talán egy hét múlva, ha már tudják, mi lett Rennselaerrel. Vagy mához két hétre. Illetve várhat a dolog mondjuk...”(122. old.)

„Pel cigarettára gyújtott, aztán, rájött, hogy oktalanul teszi kockára az életét, hát már-már eldobta, sőt majdnem utánahajította az egész csomagot, annyira megundorodott önmagától, de aztán eszébe jutott, hogy milyen drága manapság a cigaretta. Végül eldöntötte, hogy leszokik, ha elfogy a csomag. Ütött az óra: csökkentenie kell a füstölést. Persze nem ebben a pillanatban, hiszen van még a zsebében egy fél csomaggal, kettő pedig a fiókjában, arra az esetre, ha elfogyna a zsebéből, néhány a szekrényben, hogy a fiókját töltse fel velük és egyhalom otthon vastartaléknak, mert például sztrájkba léphetnek a dohánygyárak. Nos hát, ezeket még elfüstöli, aztán vége. A biztonság okáért az a legjobb, ha olyan gyorsan szívja el őket, amilyen gyorsan csak tudja, nehogy meggondolja magát. Aztán egy képletes vállrándítással úgy döntött, hogy vállalja a következményeket. Különben is, gondolta, olyan rossz bőrben van már, hogy most nem lenne képes abbahagyni. Ettől megnyugodott: hátradőlt és élvezte a füstöt. „ (163. old.)

„Fájdalom, az ilyesmi nagyon kimerítette, ezért biztosra vette, hogy a koncentráció miatt egyre jobban fenyegeti a rák. Hamutartóját színültig  megtöltötték a csikkek; borúsan szemlélet őket, megpróbálván erőt meríteni abból az újságcikkből, amelyet isten tudja, hol olvasott a balkáni parasztokról, akik szinte születésük percétől dohányoznak, mégis arrafelé van a legkevesebb a rákos beteg az egész világon. Vagy ott vanna a perui indiánok: ki sem veszik a szájukból a pipát, mégsem hallja az ember, hogy rák tizedelné őket. Igaz, az ember olyan ritkán hall perui indiánokról. Talán ezért nem hall az Őket pusztító nyavalyákról sem. Pel szilárdan elhatározta, hogy abbahagyja a dohányzást. Holnap. Vagy a jövő héten. Legkésőbb újévkor.” (192. old.)

 

Most rá is nézek, van-e az antikváriumban példány más műveiből.

Mark Hebden: Pel és kopó, Európa, 1988, fordította:Szuhai Havas Ervin

(Eredeti cím: Pel and the Staghound, London, 1982)

 

 

Szólj hozzá!

Brit házibuli

2021. október 11. 10:22 - Hans Castorp

in the early sixties

"Greenleaf nem akart Smith-King módjára elszaladni, mihelyt megorrontja a bajt. Amellett Olivernek volt néhány jó lemeze, Bartók-művek, meg az a csodálatos Donizetti, amelyet a doktor újra meg szeretett volna hallgatni.

...

-Hallgathatnánk a Händel-lemezt? -kérdezte Marvel udvariasan. Nancy grimaszt vágott és hátradőlt a díszpárnák közé.

         A szüntelenül zuhogó eső zaja monoton háttérzenét szolgáltatott a beszélgetéshez. Most, hogy elhallgattak, a Hű Pásztor szvit töltötte be a szobát. Greenleaf csak a zenekarra figyelt és minden frázis visszatérését a tudós elismerésével nyugtázta. Marvell azonban, a műfaj nélküli művész hallásával érezte, amint ez a lehetetlen, szürke szoba átalakul körülötte, belül fölsóhajtott valami visszavonhatatlanul elvesztett dolog után: zöld ligetet látott, akárha egy Constable-tájképen; a lombok alatt pedig egy pánsípján szereplő szerelmes ifjút.”

in: Ruth Rendell: A festett ördög (To Fear A Painted Devil, Arrow Books, London, 1965); Európa Könyvkiadó, Budapest, 1983; fordította Fencsik Flóra (100-102. old.)

 

Flatford Mill from a Lock on the Stour, 1811 - John Constable

 

(Kép: https://www.wikiart.org/en/john-constable/flatford-mill-from-a-lock-on-the-stour-1811)

Szólj hozzá!

Bartók...

2021. augusztus 25. 19:51 - Hans Castorp

...hangkombináció egy svéd krimiben

Fénykép megnyitása

(Joona felügyelő egy képet mutat az ex-hegedűművész politikusnak, amin négy személy látható, feltehetőleg fegyverkereskedelmi megállapodás közben koccintva egy operában készült amatőr felvételen)

-„Nézze meg az ujjaikat!- kérte Joona.

Némán ült, figyelte, ahogy Axel a fotót tanulmányozta és újra arra gondolt, hogy ha a kép 2009 júliusa, a szudáni elnököt, Omar al-Bashirt érő vádak előtt készült, akkor a megérzése félrevezette őt. De ha az elfogatóparancs után készült, akkor igaza van, akkor törvénytelen cselekedetről van szó.

 

- Persze, látom az ujjakat – mondta Axel lassan.

- Ki tudja találni, milyen hangon játszanak? – kérdezte Joona suttogva.

Axel felsóhajtott, visszaadta a fényképet és a nagyítót és hirtelen kiénekelt négy hangot. Mély, de tiszta hangokat.

Befelé fülelt egy kicsit, majd felvette a hegedűt a mozaikasztalról és megpendített két magasabb, reszkető hangot.

Joona Linna időközben felállt. 

- Viccel?

Axel Riessen a szemébe nézett:

Martin Beaver háromvonalas C-t játszik. Kikuei kétvonalas C-t. Kazuhide Isomura szólamában szünet van, és Clive egy négyhangú pizzicatót játszik. Ezt énekeltem az előbb: nagy E, nagy A, kis A és egyvonalas cisz.

Joona feljegyezte, majd megkérdezte:

Mennyire pontos ez a tipp?

- Nem tippeltem – felelte Axel.

Maga szerint ez a hangkombináció sok műben megtalálható? Mármint ...a hangok alapján meg lehetne határozni, melyik művet játssza a Tokyo String Quartet a képen?

-Ezek a hangok csak egy helyen fordulnak elő.

Honnan tudja?

Axel az ablak felé fordította a tekintetét. A nagy, rezgő lombozat az üvegben tükröződött.

Kérem, folytassa! – mondta Joona.

-Nyilván nem hallottam minden zenét, amit valaha játszottak...

Axel elnézést kérően vállat vont.

De úgy érti, hogy pont ezeket a hangokat csak egyadott műben lehet fellelni?

- Pontosan ez a kombináció csak egy helyen van, amiről én tudok – magyarázta Axel. – Bartók Béla második vonósnégyese első tételének 156. ütemében.

...- A két hegedű egymást követi, ugyanazok a hangok, de más oktávban- folytatta a magyarázatot. – Szinte túl szép, de a cselló A-dúrjával szemben a hegedűk dissszonánsai ...még ha nem is igazán így érezzük, mivel amolyan átvezetésként...

Elharapta a szót és letette a hegedűt.

...

Joona alig tudta leplezni az izgalmát.

 

-Elő tudnád keresni a Tokyo String Quartet repertoárját az elmúlt tíz évben?

-Már előkerestem.

Azt meg tudod állapítani, hogy mit játszottak a Frankfurti Régi Operában ebben az időszakban?

-Igen, ami azt illeti, minden évben felléptek ott, volt, hogy többször is.

-Játszották Bartók Béla második vonósnégyesét valamikor?

Rövid gondolkodási idő után Anja azt felelte:

-Igen, egyetlen egyszer. Opus 17.

- Opus 17 – ismételte Joona, tekintete találkozott Axeléval, aki válaszképpen bólintott. 

- Na? – kérdezte Anja.

- Mikor? – kérdezte Jona komolyan. – mikor játszották Bartók második vonósnégyesét?

- 2009 november. 13-án.

- Biztos? – kérdezte Joona.

A fényképen lévő emberek négy hónappal azt követően találkoztak, hogy Szudán elnöke ellen kiadták az elfogatóparancsot, gondolta Joona. 2009 novemberében találkoztak....Emberek haltak meg, és talán további emberek fognak még meghalni. ...Teljes fegyverembargó volt érvényben, amikor találkozott Palmcronával, Raphaellel és Agathe al-Hadzsival. Minden ilyen jellegű üzlet tilos volt és nem volt semmilyen kivétel vagy kiskapu. De Agathe al-Hadzsi lőszert akart venni, a többiek meg pénzt akartak keresni. Nem törődtek az emberijogokkal és a nemzetközi törvényekkel. „

in: Lars Kepler: A Paganini-szerződés, Carta Light Kiadó, 2011, fordította Papolczy Péter, 363-366. old.

Kiemelések tőlem: B. K.

 

Szólj hozzá!

Az doktornő álma

2021. július 20. 09:52 - Hans Castorp

szabadságának hatodik napján

Erdei pele Stock fotók, Erdei pele Jogdíjmentes képek | Depositphotos®

Ismert oltásellenes család érkezik suttyomban hozzám. Helyszín: nem a rendelő, nem is a házunk, valami más hely. Sárga szín, barna cserépkályha, ennyit tudok mondani.

Iratlefűző bugyiban 4 ampulla vakcinát hoznak, külföldről szerezték, és ezzel, csak ezzel hajlandók oltakozni. Én annyira örülök, hogy legalább be lesznek oltva, ugyanakkor annyira gyáva vagyok asszertívkodni, hogy a családanyát, aki úgy néz ki, mint a A kör c. filmből a kislány, ott helyben beoltom.

Tündéri asszisztensnőm figyelmeztet ennek esetleges jogi következményeire, és akkor nagyon megijedek.

Elhatározom, hogy aláíratom velük az oltási beleegyezőt....de hogy, mikor a vakcina itthon nincs törzskönyvezve, egészen elfog a kétségbeesés....

 

és jöhet a következő jelenet, hogy megvigasztaljon

 

Testes hölgy jön, mustárszínű egyberuhában, hogy a bal orcáját megcsípte valami és dagad

vizsgálom, egy picit dagadt valóban, de nem is az...lefittyed a szájzuga és érzészavara is van a bal oldalon

gyorsan OMSZ, diszpécser: Süveges Gergő

leadom a kérést, cím, pecsétszám, etc., rendelek tovább

telik az idő, valahogy az Újklinika alagsorában találom magam, benyitok egy ajtón, ott fekszik a néni, megfogyva, összegörnyedve, sok kötéssel (nem találtak vénát)...mondom: HOL AZ OMSZ?!! és kétségbeesetten próbálok visszaemlékezni, hogy sürgős mentést kértem, vagy 2 órán belülit...de hisz a diszpécsernek automatikusan sürgősre kell tenni, ha stroke az iránydiagnózis....

 

next scene

 

kedves (másik) nénim megkapta a fájzert OTTHONÁBAN

de hív, hogy jobb kézfején párnányi hematóma és kivérzett, mutatja a vércseppet

igen, Pradaxát/Xareltót, mittudomén, valamilyen NOAC-ot szed...mit tegyek

agyamban sűrű homály

Megvan!

Felhívok egy belgyógyászt!

így is teszek, referálom az esetet, emlékszem, hogy azt is hozzátettem, mint igen releváns információt, hogy „nagyon aranyos néni”....

 

...de sosem tudtam meg, mi a teendő antikoagulált vérzővel, mert ekkor a tetőtérben lakó erdei pele (védett) elkezdett mozgolódni, én meg felébredtem.

Már világosodott.

 

Éljen a szabadság, éljen a haza!

 

 Kép: Erdei pele (Dryomys nitedula); depositphotos

Szólj hozzá!

Fáradt Háziasszony* Vacsorája

2021. május 29. 22:18 - Hans Castorp

*I mean Dolgozó Nő és Családja Vacsorája

Pénteken, munkaidő után 2 órával azzal jutalmazott meg a Jóisten, hogy elcsíptem a szőregi kispiacot.

Szamóca, újkrumpli.

Zsongó fejjel még még nem tudtam, ebből mi lesz, de éreztem, hogy ha más nem is...max semmi, de az anyag jó.

20210528_204536.jpg

Kezdjük ott, hogy az újkrumplit meg kell egyáltalán kaparászni hőkezelés előtt? Najó, legyen. Előfőzöm, kisütöm...de nem ám akármilyen olajban! Most vettem a Mátyás téren hidegen sajtolt napraforgó-olajat, az ám az igazi20210528_211901.jpg

 

Izéééé...de ez mind buta szénhidrát lesz vacsorára...SALÁTA KELL?

Fáradt Háziasszony(=Dolgozó Nő) kirombol a sötét kertbe fejlámpával, ollóval, kaszabol, amit ér. 

 

Ez mártogatósnak jó lezs, de hol a saáta20210528_205916.jpg

Ez mártogatósnak jó lesz...de a SALÁTA?!

 

 

Jóóó20210528_205903_1.jpg

 Intermezzo:

20210528_204257.jpg

Jóóóó, kisütjük a krumplit, megcsináljuk a mártogatóst: tejföl, fokhagyma, zöldfűszer-özön, Ston-ból só (akciós Cserpes tejföllel a Pengő ABC-ből)...aztán...majd látjuk....

 ***mártogatósról nem tudok képet tölteni valamiért***

192455600_768203007198637_7263059750123508092_n.jpg

 193499541_179124600797813_8578333238314405542_n.jpg

192102941_316864413331547_1350564741610993818_n_1.jpg

 

Hát bocsi...fáradt vagyok...nem tudok többet szerkesztgetni....de finom volt, annyit mondhatok :D

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása