Mi is írhatnék Nektek Lőcséről...
A Szepessség fővárosáról (bocsi, Késmárk, majd Te is sorra kerülsz), amely fél évezreden át (13-18.) volt meghatározó gazdasági, kulturális központja a környéknek (környék=Szepesség).
A lőcsei fehér asszony (Jókai Mór) után alighanem A fekete város jut mindenkinek eszébe, ha nem is a Mikszáth-könyv, akkor a Zsurzs Éva rendezte film (1970-71). Azok az idők ugyan elmúltak, mikor magyar családokra vacsora közben rátörték az ajtót, hogy magyarul-beszélnek -e otthon (idézi: Margittai Gábor: Külső magyarok), de magyar történetiségnek nyomát sem látjuk, nagyítóval sem.
Biztos véletlen.
A lőcsei Thurzó-ház. A ház pár száz évvel öregebb, mint a zászló, ami lobog rajta :-D
Kép:http://mke.info.hu/konyvtarvilag/2013/12/s-gondold-hozza-e-bus-reget-arany-janos/1088/
Pedig nemcsak szász örökség van, itt van például a káprázatos Thurzó-ház..., meg a Szent Jakab templom, meg annyi más... Annyit leszögeznék, hogy az UNESCO Világörökség-dolog jót tett a városnak. Még 12 évvel ezelőtt is sokkal lepukkantabb állapotban volt, markáns cigány jelenléttel a belvárosban (és akkor elképzelhető, mi lehetett a külsőbb részeken).
Kassai utca, Lőcse, 2018. Volt mit felújítani
Fő téri részlet, 2018
Magyar emlék a 20. század elejéről
Jelenleg jóval konszolidáltabb a helyzet, felújítás mindenütt. A fantasztikus Szent Jakab templomba természetesen belépőt kell fizetni, természetesen fényképezni sem lehet (vaku nélkül sem. MIÉRT?!). Még szerencsésnek mondhattuk magunkat, hogy volt magyar papírka, ami idegenvezetett (most hogy ezt leírom, rájövök, hogy szerintem azt akarják, hogy én idegen legyek itt, egy frászt!) A fényképezési moratórium miatt nem tudom Nektek saját képen megmutatni a hihetetlen hársfából faragott (szögek nélkül készült!) oltárt, ami a világ legnagyobb gótikus oltára, több, mint 18 méter magas (Lőcsei Pál mester alkotása, 1502).
Tessék. Az oldalsó táblák természetesen kinyithatók.
Kép:http://slovakia.travel/hu/uti-celok/szlovakia-a-paratlan-orszag
Eygetlen dolog miatt megbocsájtottam a szlovákoknak a fényképezési tilalmat: a templom faliképei megjelentek Prokopp Mária és Méry Gábor hihetetlenül igényes albumában, a Középkori szepességi faliképek címűben (Egyetemi Könyvtár állományából kölcsönözhető, mihelyt visszaviszem, pesze;)). Namármost, én megpróbáltam kifényképezni pár lapot, hogy lássátok, miről beszélek.
Irgalmasság testi cselekedetei...alatta a hét főbűn. Gönyörűen kidolgozva. Jobbról balra: ruhátlanokat felruházni, fogságban lévőket meglátogatni/kiváltani, halottakat eltemetni, alatta a főbűnökből: irigység, harag/gyűlölség, jóra való restség.
De,a legjobban tetszett, hogy a városháza homlokzatán lévő öt nőalak.
Közelebbről megnézve láttuk, hogy a Négy Sarkalatos Erény allegóriái, de a négy Erény itt ÖT!
Justitia: Igazságosság. Mérleggel, karddal, ahogy kell. Úgy látszik az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom még nem vált szét teljesen :-)
Prudentia: bölcsesség, más fordításban elővigyázatosság. Kígyóval nem árt azért.
Temperantia: mértékletesség. Szerintem az egy boroskancsó, úgyhogy ez több magyarázatot nem igényel. :-)
Fortitudo: állhatatosság, vagy lelki erősség.
És ez az! Az ötödik a TÜRELEM, a Patientia, szelíd báránnyal de igen kissé fedetlen keblekkel
Hihetetlen! Eszembe jutott Quendel apó/Hilil pasa a Fekete városból, aki latin nevű, szlovák anyanyelvű, lengyel területen élő szász polgár, a török basaként háremében pihenő, aki magyar nemessé válik a regény történetében (ez a valódi multikulti, barátaim! :-D...úgy félt házsártos asszonyától, mint a tűztől. Elképzeltem, hogy Quendel rendelte a freskót a szenátorok mély egyetértésével találkozva, hogy a lőcsei polgárasszonyokat figyelmeztesse a türelem nemes erényére:-) De ha már fizetnek a plusz képért, legyen benne örömük, látszódjon jobban a keble... :-D
A Lőcsi Ötödik Erény, megáll az ész :-)
Zárásképpen idebiggyeszteném a wikipédia népességi adatait Lőcsét illetőleg:
1910-ben 7528 lakosából 3094 szlovák, 2410 magyar, 1377 német, 201 ruszin és 197 román volt.
2011-ben 14 830 lakosából 12 343 szlovák és 822 cigány volt.
