Botos Kölönte

"To entertain these fair well-spoken days, I am determined to prove a villain"

Adventi naplóm

2023. december 01. 19:29 - Hans Castorp

December 1.

nanasi_neni_kiskonyhaja.jpg

December elsején volt nagynéném esküvője Rimaszombatban. AZt hiszem, 39 éve. Nagyon vártam, mert én lettem volna a KOSZORÚSLÁNY, és melyik ötéves kislány ne akarna kismenyasszonynak (igen, ezt egybeírjuk ilyenkor) lenni? Egyébként a mi vidékünkön az elsőáldozó kislányokat is kismenyasszonynak nevezték, párszáz éves hagyomány okán, de nem ez a lányeg. 

Koszorúslány voltam ugyan vágül is, de pepita ruhácskát kellett viselnem, amit édesanyám varratott nekem, kis fehér gallérral. Nagyon szomorú voltam, mert nem így képzeltem én a kismenyasszonyságot. Viszont a fehér műbőr retikülöm ügyében, a hatalmas piros szvecskével, nem engedtem. A műtermi fotón is ott szorongatom. István, a vőlegény, észrevette, az ötéves Annácska szomoúságát, és külön megtáncoltatott engem. Istenem, mennyire szerettem Őt!  Nem tudhattuk, hogy három év múlva már az ismeretlen Túlról vigyázza a családját. 

Ennyit az emlékekről. 

Tudom, hogy HIVATALOSAN csak vasárnap kezdőik az Advent, de most eleve háromhetes lesz, mert Szenteste vasárnapra esik, és különben is, tradicionálisabb egyházak Márton-naptól számítják...

...

Tegnap áramszünet volt a rendelőben, telefonon rendeltünk.

Pontosan olyan lett a péntek, amilyenre számítottunk: apokaliptikus.

116 lapot nyitottunk. 

Volt negyvenéves kismamám, negyedik császárból és mastitisből lábadozva, de bejött a rendelőbe, a férje vigyáz addig az újszülöttre, thoracic outlet sy-gyanúval. Őt egyébként majd megéneklem a Hétköznapi Hősnőim egyszer megírandó sorozatomban. 

Érkezett egy fiatalember, farmakális és alkoholfüggőségből lábadozva, segítségkérés fázisában, szégyenkezve.

Orrdugulós férfi/nő, aki antibiotikumot kért.

Ötperces várakozás miatt tomboló táppénzes.

1969-es, korához képest egészséges férfibetegem hozzátartozói, akik hatpéldányossal érkeztek: szerda éjjel exit.

Két újszülöttről levél a klinkáról, hogy megérkeztek. 

Telefonos megbeszélés egy fiatal édesanyával, iszonyú ritka ganglioidosisos csecsemőjének életvégi ellátásáról. 

Sok kisgyermekes szülő, aki szeretné tudni, hogy a keddi láztalan orrfolyás/hasmenés meggyógyul-e holnapra.

Kakik pelenkák messengeren (előzetes engedélykérés után). Mert bíznak bennem és megnyugszanak. És ez JÓ.

És vannak olyan családok, amelykből sugárzik a harmónia. Nyugodt, értelemes gyermekekkel jönnek be a rendelőbe, szemebe nézve elmondják a panaszaikat, figyelnek arra, amit mondok; szépen, tisztán, nyugodt hangon beszélnek a gyermekekkel és engem dotornéniknek szólít a nagymama is. Igen, erdélyi cigány/roma család. Mindenki dolgozik, az édesanya is s így a nagymam vigyáz a gyerekekre. 

Óhatatlanul az jut eszembe, hogy mivel különösebben nem iskolázottak, valószínűleg az imádkozástól ilyen választékos a szókincsük. Az otthonuk egyszerű, célszerű, tiszta, de nem kínosan. Nem bömböl az ertéelklub. Friss ételek készülnek a konyhában a férfiaknak, akik dolgoznak. Béke és nyugalom tölt el, mikor találkozom velük. 

Megpróbálom ezt vinni magammal mára.

Meg N. néni lege artis nyárikonyháját.



Kép: szőregi nyárikonyha, 2023. 11.30.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://botoskolonte.blog.hu/api/trackback/id/tr1418271805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása