Hosszú utat tettünk meg a fejlődés útján, Drága Nőtársaim.
Bornemissza Anna, Bánffyhunyady Hunyady Erzsébet, Zilahy Ágnes, Doletskó Teréz, Szekula Teréz, Móra Ferencné…után…a ún. rendszerváltás tisztító vihara (LOL) elhozta nekünk az
UTÁLOK FŐZNI
de a családom folyton enni akar
(impresszumot lásd a bejegyzés végén)
hiánypótló kiadványt.
Már címlap is olyan sokatmondó...a család, aki folyton enni akar, a családanya meg görnyedve halad előre a háztartásvezetés göröngyös országútján (mi szép, mikor szocialista nőideálba friss vért ömleszt a nyugati feminizmus...szele, vagy mi, mert ez lesz majd elkövetkezendő, de ezt még a nőideál nem is sejti...mert a család, a galád, folyton éhes, így muszáj főzni, pedig utál, lsd. még: mártír; ezt tudnám folytatni, de nem teszem, mert rendes vagyok.)
A borító tanúsága szerint egy széria volt éppen születőben, a GYORSAN, GAZDASÁGOSAN, ÜGYESEN OTTHON sorozat 1. évfolyam, 1. számát tartom a kezemben (megjelenik negyedévente, keresse az újságárusoknál!). Eredeti ára 37 Ft. (egy gombóc fagyi 8 forint volt akkortájt, asszem).
A jeles kiadványnak a külleme is pont olyan hívogató, mint a címe. 32 oldal, egy ponton fűzve.
Zárójel. nem szeretnék képmutató lenni...én is voltam egyetemista (ha nem is ma).
Sőt, gimnazista is voltam.
S bár szüleim, nagyszüleim irigylésre méltó falusi konyhát vittek, jó alapanyagokkal, hagyományos és ötletes ételekkel...mikor az alig 15 éves Kölönte bekerült a Nagyváros magányába...azért felhígult étkezéseinek mind rendszeressége, mind minősége. Ha jellemeznem kéne egy mondattal ezt a röpke 10-15 évet, ez lenne az:
"Amin a sajt megolvad, az meleg ételnek számít".
Pont.
Aztán jött a Magyar Nemzet s benne a Bűvös Szakács...de ezt már egy másik fejezet. :-)
Mindezt azért írom le, hogy világos legyen: nekem nem a szükségmegoldásokkal, az egyszerű, tápláló alapanyagok ügyes/kevésbé ügyes felhasználásával van a bajom...valami pervazív igénytelenséget érzek e sorok mögött, ami családi receptkönyvben igen sérti a...nem tudom: ZAVAR.
Na, mindjárt meglátjátok.
Kiragadnék pár ételleírást, ebből képet kaphattok a hangulatról…ami eltöltött…
HÚSPÓTLÓK
(azt mégsem írhatja, hogy böjti előételek/assiette-ek; egyrészt, mert fogalma sincs szerintem, mi az,másrészt meg, a fene se tudja, mennyire végleges ez a rendszerváltás-cucc...)
TOJÁS TEJFÖLBEN (???)
Felolvasztasz egy jó kávéskanálnyi margarint (jó hogy) , de nem hagyod megbarnulni. Beleteszel 3 dl tejfelt (a kávéskanál olvadt margarinba? jóóóó), megsózod és óvatosan beleütsz egész tojásokat. Ha a fehérje megszilárdult, tálalhatod. Ketchup vagy piros-arany pöttyökkel (pirosaraaaaany) díszítheted. Az egészet tűzálló tálban illik csinálni, amiben tálalni is lehet. (15.old)
PÁRIZSI TOJÁSSAL (a húspótlók közt, valamiért)
Héjas, (!) szeletelt párizsit kevés olajon sütni kezdesz. Ha a szélei felkunkorodnak, beleütsz egy-egy tojást. Megsózod és lassú tüzön sütöd, amíg a fehérje megszilárdul. Spenóthoz (neee) , sóskához (neneneee) adhatod. (15. old.)
Ez is létezik. (malackaraj.reblog.hu)
TÚRÓS KRUMPLI
Nyomorétel, de kellemes (???!!! az a gőg, ami ebben a mondatban van, nekem elég ok a népi-urbánus forradalom kirobbantásához. Komolyan). Újra divatba lehet hozni. (köszönjük, KÖSZÖNJÜK, ó, városi haladó elvtársnő, ja, nem polgártársnő). 10 dkg húsos szalonnát apró kockákra vágsz. Lapáttal tányérra kiemeled a pörcöt. A visszamaradt zsírba héjában főtt, kockára vágott krumplit forgatsz bele. Másik edényben 2 dl tejfölben megmelegítesz 1/4 kg túrót, vagy juhtúrót, közé kevered a szalonnapörcöt és a kicsit megpirult krumplival összekevered, Saláta jár hozzá (meg 6-8 óra kapálás a krumpliföldön; hagyjuk)
Nemzetközi vizeken
SPAGETTI BAZSALIKOMMÁRTÁSSAL
(alcím: retró pesztó)
Ha tudsz szerezni 20 dkg (friss!!!) bazsalikomlevelet, nagyon finom étel lesz belőle (az biztos). A bazsalikomleveleket eldörzsölöd sóval, borssal, 3 szétnyomott fokhagymagerezddel, míg pasztajellegű lesz. Ebbe a pasztába lassanként belekeversz 1 dl (oliva) olajat, felhígítod egy kevés spagetti főzővízzel (basszus) és kb. 5 evőkanál reszelt sajttal (ugye nem trappista, vagy de?!) együtt a leszűrt spagettihez kevered. Ha van, néhány összevágott sós mogyoróval vagy mandulával megszórod (a fenyőmagot már úgyis beledörzsölted a bazsalikomba, igaz?). (12 oldal)
RATATOUILLE-FÉLE
(legalább szerény; csak "-féle")
Cukkiniből, padlizsánból vagy patiszonból (szerintem mindhárom jöhet). Meghámozod, nagy kockára vágod, egy sárgarépát (??? répát a ratatüjbe?!) megreszelsz, vagy egy maréknyi mirelit sárgarépakockát (MIRELIT répát a ratatüjbe???) veszel, zöldpaprikát karikára, paradicsomot szeletekre vágsz. Olajon hagymát/hagymakrémet (???) sárgára pirítasz, beleforgatod az összes zöldséget, 2 gerezd elnyomott fokhagymát/fokhagymakrémet (???) sót, borsot. Provance-i fűszert teszel hozzá (legalább). Befeded, kis lángon puhára főzöd (dehogy puhára, Isten őrizz!!!) Igy is jó, de lehet virslit, kolbászt is közé tenni, vagy ha kész, két felvert tojást ráönteni (ne, ne, neee)
Éééés (dobpergés) a non plus ultra ( "sok országot bejártam, de ily furcsa szerzettel, Uram, Királyom, nem tanákoztam") ...figyeljetek jól:
KEDVENC LEVES
Minden olyan ételmaradékot, ami már nem elég semmire, egy erre a célra a hűtőszekrényben tartott edénybe teszek. Ez szó szerint értendő, tehát főzeléket, zöldséget, húst, halat vagy bármi mást, persze édesség kivételével (huh). Néhány nap alatt többnyire összejön egy elég nagy mennyiség. Akkor felengedem vízzel, beleteszem az esetleg még fellelhető maradék szelet párizsit vagy egyebet, természetesen összevágva és néhány percig főzöm (az a néhány perc kell, hogy létrejöjjön az ÍZÖSSZEG). Megkóstolom, ha kell, utánaízesítem, többnyire kell, és megszórom petrezselyemmel.
Mindig egy kicsit más, érdekes ízű leves lesz belőle.
AZ BIZTOS.
Köszönöm a Dekameron Antikváriumnak, hogy szert tehettünk erre az unikális kiadványra :-) De tényleg.
Megjegyzés: zárójeles és bármilyen kiemelések tőlem. B.K. A recepteket betűhív átírásban közöltem.
