Hajdanában, mikor még lehetett kirándulni (március elején, de egy örökkévalóságnak tűnik), Egerben sétáltunk, és egy elég feltűnésmentes táblát vettünk észre.
Hibay Károly (1890-1924)
a szegények orvosa
a Dobó tér sarkán béreltek házat, szemközt az édesapa patikájával (Kígyó)
Nahát, szégyelltem el magam, én még soha nem hallottam erről a Kollégáról...annyi bizonyos, hogy nagyon fiatalon halt meg.
Azt hittem, Batthyány-Strattmann herceg a Szegények Orvosa...
Nna, érjünk csak haza, majd jól megolvasom (internet, szeretlek...!).
Ó, de milyen jól tettem!
A Hubay család a 13. században kapott nemességet, és HUBÓ faluból származnak (Besztercebányai kerület, Rimaszombati járás, mond ez valakinek valamit? Nekem igen :-))
Hubó (wikipédia)
A Hubay család egyik ága a századok alatt áttért a protestáns hitre, ezért a család katolikus ága Hibayra változtatta a nevét, hogy...ne lehessen őket összetéveszteni a protestáns rokonokkal.
Hubay-Szuhay kastély, Hubó
http://kastely.ementor.hu/szlovakia/k_besztercebanya/hubo/kuria/kuria.htm
Évszázadok teltek, generációk éltek-haltak.
Hibay Károly édesapja, György Egerben született (1862) és Kolozsvárt szerzett gyógyszerészi diplomát, majd gyógyszerész-doktori oklevelet. Később Szegeden találjuk, a Szent Háromsághoz címzett reáljogú patika tulajdonosaként (A Széchenyi téren...gyanús, hogy a mostani Kígyó elődje volt, de ezt egyelőre nem tudom alátámasztani). Feleségül vette Aigner Irént, az említett patika tulajdonosának lányát. A fiatal pár a Széchényi tér 6. szám alatt lakott (Az épületben többek között ma a Delirium Pub kap helyet, a Classic Café mellett balra).
Hibay György és Szegő László nevéhez fűződik az Egri Víz..."fölfuttatása is" *
A Hibay Károly itt (tehát Szegeden) látta meg a napvilágot (a házaspárnak hat gyermeke született, ketten nem érték meg a fölnőttkort).
A család visszaköltözik Egerbe; Károly (akárcsak édesapja) az egri cisztereknél érettségizik. Budapesten szerez orvosi diplomát 1913-ban. A II. számú Szülészeti Klinikán kezdi meg gyakorlatát,majd egyéves önkéntes szolgálat következett a Monarchia hadseregében, ám ennek lejárta után sem tért vissza a hátországba, szolgált a háborúban; csak az összeomlás után, 1920-ban érkezik haza Egerbe.
Ugyanebben az évben a parádi (!) gyógyfürdő Anna-bálján (!)** megismerkedett Hartl Edittel, akivel 1922-ben összeházasodtak.
Pontokba szedem, hogy drámaian rövid élete során mi mindent csinált Hibay Károly:
-Az egri Szent Vince Kórház Alapítványi Női Kórházában dolgozott, mint belgyógyász és szülész főorvos.
- A Stefánia dispanzerbe (országszerte alakuló csecsemő- és gyermekvédelmi feladatokat ellátó mozgalom)is bekapcsolja Egert, amelynek vezető orvosa lett.
-Rendszeresen ment éjszaka is beteghez (friss házas volt, kisbabájuk nemrég született)
-Elsőként látta el a megyében az Egri Kerületi Munkásbiztosító Pénztár orvosi teendőit is; ellenszolgáltatás nélkül.
-Elaggott és kiszolgáltatott betegeitől nemhogy pénzt nem fogatott el, hanem távozásakor rendszerint a párnájuk alá csúsztatott némi aprót, amely élelemre, tüzelőre és gyógyszerre volt elegendő.
-Elhíresültek a doktor N. S. azaz „Non Solvens” feliratú receptjei. A „nem fizető” megjegyzéssel ellátott orvosságos papírokat a szegény betegek kapták. Ezeknek a megjelölt recepteknek a beváltásakor dr. Hibay György tudta, hogy fia azt akarja, térítés nélkül adja ki a Kígyó patika az orvosságait.
Halála
1924-ben egy kiütéses tífuszban szenvedő cigánylányt vittek be a kórházba vizsgálatra. A fertőző beteget ─ aki később felgyógyult ─, a két belgyógyászati kórterem melletti sötét, ablaktalan szobában helyezték el. A vizsgálatot végző Hibay Károlyt a rossz megvilágítású szobában megcsípte és megfertőzte a betegséget terjesztő tetű.
Szervezete tíz napig küzdött a magas lázzal járó kórral, miközben a legjobb orvosok, igyekeztek a beteg segítségére lenni.
Hibay Károly haláltusája megszüntette a társadalmi és vallási különbségeket a városban: zsidók és keresztények, napszámosok és úriemberek imádkoztak hitük szerint az orvos gyógyulásáért
8-10 ezer ember kísérte utolsó útjára
Rövid másfél évig (!) tartó egri praktizálása alatt egész köteg „Non Solvens” feliratú recept gyűlt össze a patikában, melyre a gyógyszerész apa fia halálakor sírva mutatott:
„ennyi maradt dr. Hibay Károly után.”
Az egriek azt mesélik, hogy a sírján mindig van friss virág.
dr. Hibay Károly (wikipédia)
Források: wikipédia és lábjegyzetek
** Azt hittétek, hogy csak Balatonfüreden volt Anna-bál, igaz? Én azt. VISZONT: "Az 1830-as években ugyanez volt a színezete a bécsi császári politika, a németes idegen viselet, a németes táncok ellen megszületett magyarországi Anna-báloknak. Ezeket Anna-napja, azaz július 26. után tartották meg, főleg a régi magyar fürdőhelyeken. Egyszerre országos hírűvé lettek az akkor divatba jövő Balatonfüreden, Párádon, majd a budai >>Tsászár Feredő<<-ben tartott Anna-bálok, később Mehádián és Herkules-fürdőn is. Ugyanakkor született meg a Bécs-ellenes nemzeti felbuzdulás jelenségéül a régi magyar >>Lassú<< és >>Friss<< táncból a nevében is új >>Csárdás<<."
http://www.historia-bfured.hu/files/FH_051.pdf
