Ki volt rakva ez a programajánlat, én meg elolvastam.

Igazán ne vegye senki a szívére, én csak tényleg nem értem ezt a dolgot.

A Szeretetfolyosó kitétel már érdekesnek tűnt, de azt hiszem, az a programpont késztetett továbbgondolásra, mely szerint:

13:55-14:00 Szilencium: a Balaton természeti csodáinak átélése

Parancsra? 5 percben?! Kicsit sokat vállal, úgy érzem…én több, mint 3 évtizede egyfolytában átélem, ha ott vagyok...

14:00-kor a Szeretlek Balaton kimondása egyszerre (ez akár jó is lehet).

A többi programot nem részletezem, vannak ott tanulságos mesék, sok jóga…a zárást idézném még, mely 16:00.kor következik be, és így szól a tombolahúzás és a zárszó között:

Halsimogató? Az mit tud? Minek neki amnesztia?! (na, erről majd később)

Nem tudom, azért nem mindig kellemes dolog halat simogatni, (Persze, delfint én is simogatnék szívesen, mert én is olvastam az Állati elméket, de a delfin meg nem hal.) És most itt nem a tüskés pikóra, vagy névrokonomra, a bájos botos kölöntére gondolok, de könyörgöm, a hal hideg. És sokszor nyálkás is. És főleg nincs a simogatáshoz hozzászokva. Úgy is írhatnám, nem szereti.

Álljon itt egy részlet egy nagyszerű karcolatból, ami pompásan megvilágítja ezt a dilemmát.

…”egészen melegen és önzetlenül, felolvadva ebben a védő, önzetlen, odaadó szeretetben, és a kis fehér nyúl után nyúlok, hogy megsimogassam. A kis nyúl azonban, ijedt kis dög, riadtan lelapul, és kifut a tenyerem alól, be a konyhaszekrény alá.” (Karinthy Frigyes: Szeretem az állatot)

 Tessék. A nyuszkó sem szereti a simogatást,  pedig az legalább egy emlős.

DE ha már belefogtunk: mire az amnesztia? És amikor ezt leírtam, rájöttem, megvilágosodtam...: nem a szervezőket oldozzák fel, mert korlátozták a halak szabadságát (bevallom, először erre gondoltam), hanem csak simán

Viccet félretéve, a gyerekek biztosan élvezik :-)

Mindeközben a felnőttek betérhetnek egy lomi-lomi masszázsra (ezt kipróbálnám), vagy a Káli Fények Csontrakó tanoda terapeutájához (ezt nem tudom eldönteni, hogy hívogató, vagy ijesztő), lehet fogyasztani zsíros (vegán? bocs :-)) kenyeret, fair trade kávét, virágvizet, gluténmentes terméket (a glutén az új cukor :-D).

És a végén a részvevők összeszedik a szemetet maguk után, és ez jó :-)

Nekem valahogy…spirituálisan furi. De attól, hogy nekem furi, lehet jó :-)

Újabban az egyetemi könyvtárban van egy polc, amin gyerekeknek való könyvek vannak. Régen nem volt ilyen. A kapitalizmus kevés jó mellékhatásai közül ez az egyik: a profit fogyasztó mindenekfelett, és az olvasó  is fogysztó :-)

(Kérem a bölcsészeket, hogy ezt most NE az irodalomértelmezés-befogadás tengelyen értelmezzék, nem úgy értettem).

 Jó, csak egy polc, mégis jól jön, ha az ember könyvtárba megy és a gyerekeinek is akarna vinni valamit, ne menjen haza üres kézzel…úgyhogy lekaptam pár kötetet, foci, ez jó lesz, szeretjük a Barcelonát, aztán egy kis Boribon minig jól jön, Roald Dahl, kincsvadászat..ennyi elég is lesz.

Mutatom itthon a zsákmányt. Lelkesülten válogatnak.

ANYUKA Nézd csak kisfiam, focisat is hoztam.

NAGYFIÚ Ó, de jó enyhén csalódottan Iniesta?

ANYUKA jóval csalódottabban Nem szereted?

NAGYFIÚ udvariasan Deeee, végül is szeretem, csak tudod, anya, engem Iniesta valahogy nem INSPIRÁL.

ANYUKA elhallgat, mert nem tudja, mit mondjon erre, hogy Iniesta nem inspirál 

Kiskoromban nem szerettem a spárgát.

Hiába mondták, hogy a Zöldségek Királynője, meg hogy nagyon drága, meg különleges, meg egészséges: nem érdekelt. Furcsa volt az illata, a levesben úgyis ráharaptam egy szálkásabb-fásabb részre és ami fő: úúúúútáltam tisztítani[1]. Joggal merül fel a kérdés, hogy ha olyan drága, hogy jutottunk hozzá a nyolcvanas években? Úgy, hogy a homokos talajon érzi jól magát. Ergo Homokhátság szorgalmas népe termesztette[2] a németek számára (NSZK). És mindig maradt valamennyi, ami nem volt exportképes…de SPÁRGA volt. Az emberek amúgy nemigen ették a faluban. Ahhoz képest, hogy macerás, kevéssé tápláló. És itt elérkeztünk két ellentmondáshoz máris:

1. Presztízsalapanyag, amit pont azok nem fogyasztanak, akik kemény munkával megtermelik,

2. és arisztokratikus, különleges növény, holott 95%-a víz, VAGYIS a maradék öt százalék hordozza a spárgaság tulajdonságait. (Gondoljatok bele, a medúzának is 95%-a víz, mégsem esszük.:-))

A spárga, mint alapanyag, akkor kezdett érdekelni, mikor saját háztartást kezdtem vezetni, és láttam, milyen megbecsült helye van a spárgának (külföldi) szakácskönyvekben. Meg amikor hazamentem a tavaszi zöldséglevesben mindig volt spárga, így összefonódott az illata a tavasszal, és az otthoni levessel. Ami tudvalevőleg az egyik legerősebb szimbóluma a családi tűzhelynek.

Szóval, megbarátkoztam vele…amúgy tudtátok, hogy az egyik régi neve NYÚLÁRNYÉK[3]? Szerintem gyönyörű.

Tegnap kipróbáltam egy tök jó receptet[4].  Neve:

SPÁRGA BORÍTÉKBAN

Elkészítés

5 megtisztított spárgasíp

vaj

csipet só

csipet cukor

sütőpapír

A sütőpapírra ráfektetem a spárgát, megkenem vajjal, megszórom cukorral és sóval, összehajtom a papírt, összecsíptetem (hústűvel, vagy gemkapoccsal).

180 fokos sütőbe teszem 10 percre (ha főszereplő kissé öregecskedőbb, kelleni fog 15 perc is).

Az asztalnál bontom fel. Mellé speciel én máltai mártást (hollandi mártás naranccsal) kínáltam VOLNA, ám első próbálkozásra nem lett meggyőző az eredmény, így kicsikét fajsúlyosabbá tettem tárkonnyal. Meg zsályával, szerintem az passzol a spárgához. Továbbá: azért egy-két fasírt elkél azért mellé, mert annyira egészséges, hogy nem laktató. :-)

Amúgy, ha bekapcsolod a sütőt, készíts rögtön 2 borítékot :-)

A lila virág (zsálya) elhagyható, csak azért szórtam rá, mert ez most nagyon menő :-)

[1] Bővebben: http://gaultmillau.hu/buvos-szakacs/ismetles-spargaszezon

[2] Bővebben: http://epa.oszk.hu/01600/01609/00043/pdf/MFME_EPA01609_2003_neprajzi4_113-132.pdf

[3] Lippai János: Posoni kert, 1664

[4] http://gaultmillau.hu/receptek/sparga-boritekban

ANYA örömmel Kisfiam, megvan a vidrád!

KISFIÚ beszalad, majd csalódottan De ez nem is az én vidrám! Ez a tesómé! Nem is hasonlít!

ANYA megzavarodva Pont ugyanolyanok! próbálkozik Teljesen egyformák! Hogy tudod megkülönböztetni őket?

KISFIÚ nem érti, anyuka mit nem ért Nagyon egyszerű. Először is: az enyémnek nagyobb a füle.

ANYUKA hitetlenkedik

KISFIÚ Másodszor: domborúbb az orra.

ANYUKA csodálkozik, ez még neki nem tűnt fel

KISFIÚ Aztán a mellénél az a fehér szőr szélesebb ÉS a farkán a szőr máshogy áll.

KISFIÚ diadalmasan magyaráz, mintha anyuka kissé nehéz felfogású lenne De ezekkel nem kell külön-külön foglalkozni, mert EGYSZERŰEN LÁTSZIK, hogy az enyém!

Következtetés: nem lehet véletlen, hogy a különbségkereső típusú játékokat nem felnőtteknek találták ki :-)

Ami azt illeti, engem teljesen elvarázsol, mikor a boltok elkezdik árulni a vetőmagokat. A legjobb persze egy jó gazdabolt :-), de ilyenkor a hiperekben is kaphatók a jobbnál jobb magok. Emberek, gondoljatok bele, 69 forintért adnak (megközelítőleg) 200 bazsalikommagot! Ez csodálatos, szinte TÚL JÓ :-) csak meg kell venni, el kell szórni jó helyre, öntözni, nem elfelejteni, hogy fényre csírázik (már ebben is milyen különleges), és várni, csodálni a kis növénykéket. Lássuk csak, óriáslevelű bazsalikom, ezt mindenképp, törpebazsalikom, hú, ez cserépbe szuper lesz, lilalevelű, ezt királyul mutat a salátában. Ja hogy van olyan zacskó, amiben mindháromból van egy kicsi, jó jöhet ez is. Amíg ki nem kel, addig az áttelelt petrezselyemzöldje megteszi. (Hívhatnánk magyar bazsalikomnak is, haha).

Fűszernövényeket listázzuk csak gondolatban: zsálya, tárkony, menta, oregano, lestyán: van.

Mi nincs: Majoranna, ez kell mindenképp, nehezen csírázik, de nem baj, 69 forintot megér, ha nem kel ki, irány a palántaáruda.

Csombor, jaj, de jó hogy lehet kapni, tavaly alig találtam, vegyünk kettőt. Nem, hármat, adok majd annak, akinek nem jutott. Kakukkfű, hát, nem fog kikelni. Azt most nem veszek (vállveregetés, hogy milyen tudatosan vásárolok).

Akkor, haszonnövények:

Saláta. Római saláta. Van otthon egy zacskónyi mag, de a biztonság kedvéért kéne vinni. Rukkola (borsmustár), mintha az is lenne, de mi van, ha nincs?! Nyár ruki nélkül? Borzasztó elgondolni is.

Hagyma. (hova?) Biztos találunk neki egy háborítatlan zugot. Biztos.

Borsó. Friss zöldborsó, cukorborsó, annál nincs jobb. Már a nevük is milyen helyes: Kenvelo Kelvedon csodája, Rajnai törpe, vagy egyszerűen Zsuzsi, nem ezt a doboz nem hagyhatom itt. Jó, ez nem 69 forint, de milyen finom lesz a saját (ha lesz, haha)…

A retekről lekéstünk, alighanem.

Cékla! Ó! Okvetlen! Csak el ne felejtsem zsengén kiszedni. Répát muszáj, mert a kicsi azt rendelt a saját (0,7x0,7m-es) kertecskéjébe. Az uborkáról sem tudtam lebeszélni, mondjuk, fogalmam sincs, hova teszem, miután annak eleve kell 0,3x1 m, na majd bűvölünk valamit…cukkini, nem, cukknimag nélkül nem mehetek haza. A cukkinivirág és a zsenge cukkini verhetetlen. (hova, hova teszed?!).

Paradicsom…igen. Bajos. Tavaly kaptam szívességből jó magokat, és rendeltem is a neten, buzgón palántáztam…de a poloskák kivégezték az ültetvényemet (a kézzel söpörgetés és a fokhagymával permetezés ellenére). Azt hiszem, idén inkább megveszem boltban a paradicsomot. De jövőre! Ki tudja?

És még a virágok. Estike. Must have. Vasvirág. Dettó. Körömvirág. Pláne. Fátyolka. Ilyenem még nem volt. De 69 forint! Olyan szép lehet…

(És így jön össze a sok 69 forintból egy kissé izmosabb összeg. A reményt meg kell fizetni, hiába…és a boltban a mohósági téboly gátolja a tisztánlátást: miszerint ehhez a sok maghoz kissé (min.. 100x) nagyobb földterület kellene, mint ami a rendelkezésemre áll. nem beszélve arról, hogy rendben is kell tartani… páran majd cserépben laknak majd legfeljebb, úgy felszabadul egy kis földterület …de ezt majd másnap…most örüljünk, hogy pár forintért ennyi magot lehet szerezni…)

Józanító szemölcsös (ametiszt); kép:asvanytan.nyf.hu

Megint egy kincsre bukkantam: az Egyetemi Könyvtár kiteszi polcra elárvult-elaggott könyveit és 100-200 forintért bárki hazaviheti őket (igen, őket, mert a könyv nem AZ, hanem Ő és kész. Nekem. )

Mikor megláttam ezt az 1950-es kiadású Ásványtant, éreztem, hogy pár társával együtt ő hazajön ma velem. 

Az ellenállhatatlan külső. Engem speciel levett a lábamról :-)

Olvassátok ezeket a neveket, én mást nem is írok. 

 agg bársonyos = porfír

alábbvaló szivárvány = nemesopál

aranypárhagyma = krizopráz

baltaded=axinit

bájvas=magnetit

betyár fövenykő=avanturin

csepegős szemölcsös=cseppkő alakú kvarc

csigácska omladék=kagylómárvány

dancstalan=amiant

égszínkékded v. búzavirágszínded=akvamarin

faggyús nyelkövecs=skapolit

fekete áltató érctelenített fog=szfalerit

fényes érctelenített zavar=bizmutit

fogüvegcse=goslarit

földes köz kitetsző=jáspis

fűrészfogdad csempes=prizmás apatit

ganajos kísértet=szemcsés kobalt

húsmoslékded=karneol

kanafos sugáros=azbeszt

józanító szemölcsös=ametiszt

kénes kísértet=kobaltin

termék felröpült=szublimát

tárgykettőztető átlátszó jégecet=izlandi pát

Aki nem hinné, itt van, íme!

Egyszerűen csodálatos!

Kübekiek , nézzétek, mit találtam! :-)

(Itt: Hevesy Andor: Beethoven intim élete (franciából fordította Perlaky József), Budapest, Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság Kiadása, 1927., 23-24. old)

„Ugyanebben az évben egy Kübeck (kiemelés tőlem, B.K.) nevű vidéki tanuló, aki zeneleckék adásából tartotta fenn magát, találkozott Beethovennel.

„Alacsony ember – írja Kübeck - , sűrű, borzas hajjal, arcán apró himlőhelyekkel, pislogó szemekkel és folyton mozgatja tagjait. Leült a zongorához és egy félóráig játszott mindenki gyönyörűségére. A tréfás M…r Nina (a házigazda leánya) bosszantani akart és úgy mutatott be a nagy mesternek, mint egy fiatal vidéki művészt. Elpirultam, ez a gúnyos beszéd könnyeket csalt a szemembe. Beethoven megindultan nézett rám és előbb annyira rideg arca élénk részvétet fejezett ki. Megfeddte Ninát csintalanságáért és ezt mondta: „Majd meglátjuk, hogy ennek a gyermekes ifjúnak van-e tehetsége a zenéhez. De ma nem. Jőjjön holnap: mindenkit elkergetek és majd egyedül próbálunk.”

            „És valóban másnap Beethoven próbának vetette alá a tanulót. Elismerte ügyességét és egy kevés veleszületett tehetségét (kiemelés tőlem, B.K.). Tudta, hogy Kübeck minden segítség nélkül áll, azért a mester rábízta egyik tanítványát, M…n Júlia kisasszonyt, egy velencei patrícius leányát. Kübeck, hála leckéinek, befejezhette tanulmányait. Később a szegény tanuló elérte a legmagasabb méltóságokat.”

Olyannyira, hogy 1844-ben, mint az Udvari Kamara elnöke, Karl Friedrich von Kübeck,névadója lett egy kedves, szorgalmas kis falunak…és a többi már történelem. Meg jelen. És jövő :-)

Kép:https://vignette.wikia.nocookie.net/harrypotter/images/5/52/Madam_Pomfrey_h.jpg/revision/latest?cb=20090706215252

Harry Potter és a Főnix Rendje, Pályaválasztási tanácsadás fejezet.

"A gyógyítói pálya nem nekem való – jelentette ki vasárnap este Ron a  Szent Mungo[1] csontos-pálcás logóját viselő szórólappal a kezében. –Azt írják, a jelentkezés feltétele a legalább V[2] eredménnyel letett RAVASZ[3] bájitaltanból, gyógynövénytanból, átváltoztatástanból, bűbájtanból és sötét varázslatok kivédéséből. megáll az eszem…ezek csak zseniket vesztek fel?

-A gyógyítás felelősségteljes munka- jegyezte meg Hermione"

Na, ugye :-D

Csemegeképpen ideírtam Nektek a magyar idézet eredetijét, szerintem nagyon aranyos:

’Well, I don’t fancy Healing,’ said Ron ont he last evening of the holidays. He was immersed in a leaflet that carried the crossed bone-and wand emblem of St Mungo’s[4] on its front ’ It says here you need at least „E” at NEWT[5] level in Potions, Herbology, Transfiguration, Charms and Defence Against The Dark Arts. I mean…blimey…don’want much, do they?

’Well, it is a very responsible job, isn’t it? said Hermione absently.”

(Harry Potter and the Order of the Phoenix; Carrier Advice)

Azt hiszem, tartok egy kis szünetet, mielőtt ha és amennyiben belefogok az utolsó kötetbe. Számos nagyon aranyos dolog van a könyvben, humor és ötlet, de valahogy…nna. A történetmesélés, a szerkesztés, nem is tudom. Nem szereték a cselekményből lényegeset elárulni, de a főnixes (hetedik?) kötet OLYAN dramatugiai bukfenccel kezdődik, hogy piha. És a negyedik kötet után az erőszak is kezd elharapózni. 

Érdekes, a Gyűrűk Urával kapcsolatban nem ez volt a véleményem. Lehet, hogy nem véletlen?

 Akkor most Harry parkolópályán.

 Inkább belemerülök Beethoven Lajos intim életébe (Hevesy Andor, Beethoven intim élete, Stádium, Budapest, 1927. Franciából fordította Perlaky József). Részletek hamarosan :-) :-)

[1] Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály ÉS Szent Mungó valóban létezett (bár nem itt nem ő a névadó, persze), megáll az ész! Glasgow védőszentje. https://en.wikipedia.org/wiki/Saint_Mungo

[2] Várakozáson felüli

[3] Rémisztően Agyfacsaró Varázstani Szigorlat :-)

[4] St Mungo's Hospital for Magical Maladies and Injuries 

[5] Nastily Exhausting Wizarding Test :-)

Before-after.

Szeretem a csicsókát. Egyrészt a neve miatt, mert olyan cuki :-), másrészt decens földes-diós íze miatt. Gyerekként is örömmel ropogtattuk (néha meg se hámoztuk, csak dörzsivel alaposan átdörgöltük-leöblítettük). Édesapám azt mondta, hogy ez a szegények krumplija. Ez…olyan népmesésen hangzott, mint az elásott kincs, meg ilyesmi, úgyhogy természetesen  a csicsókát örökre a szívembe zártam. Évekkel évtizedekkel később a városban láttam újra (mármint a csicsókát). Vettem is belőle, és örömmel újságoltam apukámnak, mit szereztem. A reakció váratlan volt, mert nem értette, minek KÖLTENI olyasmire, ami VAN (igaz,  földünk más pontján, de ez mellékes).

No, ebből okulva most szereztem KAPTAM egy pár kilót (innen is köszönöm:-)), és amellett, hogy titokban el szeretnék ültetni pár gumót, salátát készítettem belőle. Úgyis lassan véget ér a szezonja, ki kell használni.

Nagyon egészséges, cukorbetegek, fogyókúrások is fogyaszthatják burgonya krumpli helyett, ugyanis inulintartalma (poliszacharid) lassabban szívódik fel a bélből, így csak nagyon kicsit emeli a vércukorszintet[1].

Azt azért hozzáteszem, hogy amely dolog lassan szívódik fel a bélből, az rendszerint vizet szív magához a bélBE befelé, következésképpen puffadást okozhat. Sok aminosavat, vitamint is tartalmaz, amik nyers állapotban többnyire meg is őrződnek. Ha krémlevest, pürét készítünk, akkor kevesebb vitamin lesz, de a rostok és az inulin maradnak.

Én így készítettem:

CSICSÓKASALÁTA

(MBTDB nyomán, http://gaultmillau.hu/buvos-szakacs/csicsoka-a-csodagumo)

kb. 4 főre

Hozzávalók

fél kg csicsóka, megtisztítva, csíkokra vágva (NEM krumpli, nem lehet olyan szépen vágni, törik)

nagyon zsenge retek szára apróra vágva (a két földes íz nagyon passzol egymáshoz, és a céklaszára színe felvidítja a sápadt salátát)

nagyon zsenge cékla levele apróra vágva

Öntet

2 evőkanál almaecet

2 kávéskanál dijoni mustár

2 kávéskanál kapribogyó, apróra vágva

só, bors

fél-3/4 dl jó minőségű olívaolaj

 Elkészítés

A felvágott hozzávalókat összekeverjük az öntettel. Legalább egy órát állni hagyjuk hűtőszekrényben. De lehet egy éjszakára is. Rántott-bundázott dolgok mellé (köretnek is) szuper. Figyelem: az öntet kevésnek tűnik ugyan, de ne essünk kétségbe: a növényi hozzávaló kieresztenek némi vizet (lsd. bővebben: ozmózis, legalábbis remélem :-))és pont jó lesz.

Próbáljátok ki, szerintem érdemes! :-)

[1] További információ: https://hu.wikipedia.org/wiki/Csics%C3%B3ka_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)

Kép: https://hu.pinterest.com/pin/710442909938005976/

Már tavaly is megrökönyödve néztem az új rövidnadrág-divatot: köldök fölött gombolódtak és iszonyú rövidek voltak. Szerintem mondjuk pont ezért hozták vissza a magasan záródó derekúakat (high waisted), a csípőfarmerek egyszerűen nem tudták volna megtartani azt a pár centit, ami a feneket takarta (?). Némelyik olyan rövidre volt tervezve, hogy a zsebrész látványosan kilógjon a combra. Mint mindennel, ezzel is a vékonyderekú, nagymellű lányok jártak jól (hiszen, mondanom sem kell, a high-waisted nacikhoz haspóló jár.) 

Kép: http://www.tobi.com/bottoms/denim/denim-shorts

És ez a high waisted most a hosszúnadrágoknál is hódít, borzalom. Emberek, nem a kilencvenes években vagyunk…! Némelyik nadrág olyan feszes, hogy gyárilag ki kell szaggatni, hogy lehessen benne lábat hajlítani... (Arról nem is beszélek, hogy a fiúk is ilyen skiny nadrágokat viselnek…nekem speciel nem tetszik, de akinek gyatyája, hordja…)Már olyat is láttam, hogy a szakadt farmer alá belülről gondosan csipkeharisnyát vesznek fel (a lányok :-), báár, ki tudja, a mai világban :-))….

Kép: https://hu.pinterest.com/lisaalba2010/hose-or-tights-under-ripped-jeans/

Nincs ezzel semmi gond, times are changing, de ami a lényeg, hogy nem kényelmes viselet, szerintem.

Kizárt dolog, hogy egy olyan nadrágban töltsek el több órát, ami kényelmetlen. Tudom, a szépségért szenvedni kell (ki mondta ezt a marhaságot) DE MINEK? Hordom, amit szeretek, és kész.

Viszont tettem egy felfedezést, és nem tudom, hogy nem jutott ez senkinek az eszébe…egy olasz nadrágot vettem (turkálóban, természetesen), fel sem próbáltam, mert egyszerűen LÁTSZOTT, hogy minőségi, már a tapintása is. Finom zsályszínű, az eleje tisztességes, selymes szövet, a hátulja viszont… ugyanolyan színű, de…(dobpergés) elasztikus!!! Fantasztikus! Ez is csak az olaszoknak juthat eszébe: dehogy adják föl a kényelmet a szépségért :-)

Szerelmes olasz nadrágom: balról a szép szövet, jobbról a szép rugalmas anyag :-)

Olaszország, szeretlek! :-)