A dúsgazdag és a szegény Lázár.

¹⁹Volt egy gazdag ember. Bíborban és patyolatban járt, és mindennap nagy lakomát rendezett. ²⁰Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel. ²¹Örült volna, ha jóllakhat abból, ami a gazdag ember asztaláról hulladékként lekerült. De csak a kutyák jöttek és nyalogatták a sebeit. ²²Történt, hogy a koldus meghalt, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. Meghalt a gazdag ember is, és eltemették. ²³Amikor a pokolban kínjai közt feltekintett, meglátta messziről Ábrahámot és kebelén Lázárt. ²⁴Felkiáltott: Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben a lángokban. ²⁵Fiam – felelte Ábrahám –, emlékezzél csak vissza, hogy milyen jó dolgod volt életedben, Lázárnak meg hogy kijutott a rosszból. Most tehát neki itt vigasztalásban van része, a te osztályrészed pedig a gyötrelem. 

²⁶Ráadásul köztünk és köztetek nagy szakadék tátong, hogy akik innét át akarnának menni hozzátok, ne tudjanak, 

(már miért akarna átmenni a bárki a mennyből a pokolba? Vagy ez csak a szimmetrikus szerkezet miatt van?)

se onnét ne tudjon hozzánk átjönni senki. ²⁷Akkor arra kérlek, atyám – mondta újra –, küldd el legalább az atyai házba. ²⁸Van még öt testvérem, hadd figyelmeztesse őket, nehogy ők is ide jussanak a gyötrelmek helyére. ²⁹Ábrahám ezt felelte: Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak. ³⁰De az erősködött: Nem hallgatnak, atyám, Ábrahám! De ha a halottak közül megy el valaki, bűnbánatot tartanak. ³¹Ő azonban így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, ha a halottak közül támad fel valaki, annak sem hisznek.”

Ekkor megszólalt a Mennyei Atya: "Ábrahám, Ábrahám! Lásd, ez szerencsétlen gazdag még a pokol lángjai között gyötrődve is a családjára gondol, és neked nem esik meg rajta szíved...! Én viszont ura vagyok Mennynek és Pokolnak is, ezért leküldöm Mihályt ezért az elveszett Bárányomért...és megengedem Neki, hogy családjának üzenjen. Álmukban megjelenhetsz, Gyermekem-fordult a gazdag emberhez, akinek forró könnyei eloltották a hideg lángokat. És most jöjj, szereteted megmentett Téged..."

Akár így is lehetett. 

A vastagon szedett részt természetesen nem szent Lukács írta.

Sőt, a dőlt betűset sem.

Kép: Josef Danhauser: A gazdag pazarló (kb.); forrás:https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Josef_Danhauser_-_Der_reiche_Prasser_-_2087_-_%C3%96sterreichische_Galerie_Belvedere.jpg