Tolcsva, Petőfi u. 11. (Fried Vilmos szülőháza, utcafront, saját fotó, 2024)
udvari rész, forrás: https://zemplenizsidosag.hu/tolcsva-hu/
Inkább idézem a Wikipédiát, de ezen is lehet elmélkedni (én is ezt teszem, mióta megtudtam).
"William Fox (szül. Fried Vilmos;[7] Tolcsva, 1879. január 1. – New York, 1952. május 8.) magyarországi származású amerikai filmgyáros, producer, a Fox Film Corporation és a Fox West Coast Theatres mozihálózat alapítója. Habár 1936-ban tönkrement és eladta érdekeltségeit, neve tovább él a Fox Television Network és a 20th Century Fox cégekben.
Zsidó származású családba született Tolcsván Fried Vilmos néven. Kilenc hónapos korában a család az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, és a gyerek nevét Fuchs családnevű édesanyja után[8] William Foxra változtatták (Fuchs németül „rókát” jelent, angolul: fox). 13 fiatalabb testvére született New Yorkban, akik közül csak hat maradt életben a New York-i Lower East Side akkori körülményei között. Nyolcévesen kezdett dolgozni mosodai inasként. 11 évesen otthagyta az iskolát. 1900-ban (21 évesen) alapította első cégét, melyet 1904-ben eladott, hogy megvehessen egy filmszínházat. 1908-ban már a Broadwayen volt mozija, amelyet hamarosan újabbak követtek. 1915-ben megalapította a Fox Film Corporation-t.
Az ő ötlete volt, hogy egyetlen óriási technológiai láncba fűzze a filmipart a forgatástól a vetítésig. Filmkészítési alapelve a cselekmény, fordulatosság, érzelmesség, humor, látvány és izgalom ötvözése volt. Számos magyar színészt, filmírót és ötletembert alkalmazott.[8] Kiváló üzletember volt. Ő találta ki a „sztár” fogalmát, amely világszerte nagy hatással volt az emberek gondolkodására, viselkedésére, öltözködésére. Nem a filmeket és írójukat, hanem a bennük szereplő sztárokat reklámozta. Futószalagon gyártotta és nagy pénzzel fizette az újabb és újabb filmcsillagokat. Fox vezette be először az új találmányt, a hangosfilmet, amelyet versenytársai sokáig nem mertek átvenni (még Chaplin sem). Fox azonban több száz mozijában egyik napról a másikra véget vetett a némafilmek vetítésének, és az újítás hatalmas sikert aratott. Európában is kisebb filmstúdiókat alapított, Berlinben és Párizsban.
1929-ben Fox és a cégei súlyos válságba kerültek. Ebben az évben a kormány trösztellenes eljárást indított ellene, ő maga súlyos autóbalesetet szenvedett, valamint cégeinek részvénye a fekete csütörtök során 90%-ot zuhant. 1930-ban részvényeit bankok felvásárolták, így elvesztette cégeiben a többséget. 1935-ben a Fox Film Corporation egyesült a Twentieth Century Pictures-zel és megalakult a 20th Century Fox, mely 1985-ben beolvadt a News Corporation-ba. 1936-ban cégének csődeljárása során a bírókat megpróbálta megvesztegetni, amiért 6 hónapra börtönbe került. A büntetés letöltése után visszavonult a filmiparból, és szegényen élt.
1952-ben halt meg 73 évesen. A hollywoodi producerek közül senki nem ment el a temetésére."
Háttér: általánosnak mondható, hogy ahol szől termett, a borkereskedelem virágzásában szerepet játszottak a zsdók, örmények, görögök (Tokaj!) és szerbek.
"Az első, adóztatási céllal országosan elrendelt zsidó összeírás, 1726-ban volt. A népszámlálásban 7 zsidó család [1] szerepelt. 1736-ban Zemplén megyében Tolcsván élt a legtöbb zsidó: 14 család (43 fő), amelyekben a családfők mind Lengyelországban születtek. [2] A dokumentumok 1770-ben már jegyzik a zsidó temetkezési egylet (chevra kadisa) működését, és a közösség gyarapodását tanúsítják az összeírások: ekkor már 45 családban 102 fő zsidó élt a településen. 1811-ben 353 főt számlált a zsidó közösség, megtartva a megye zsidó lakosságában első helyét. A foglalkozási megoszlásban találhatók kereskedők, mesteremberek, csaposok és haszonbérlők is, akik megélhetésük biztosítására földesuraktól, nemesektől bérbe vették azok regáléjogait (a. m. nemességgel járó kocsmatartásra, mészárszék üzemeltetésre, pálinka- és sörfőzésre vonatkozó jogok). [3] Kezdetben a haszonbérlet volt az egyetlen lehetőség a megélhetésre, és a letelepedésre is csak akkor volt mód, hogy ha a földesúr ellenszolgáltatás fejében lehetőséget biztosított erre. 1880-ra már a település majdnem egyharmada izraelita volt: az ortodox hitközség 860 főt számlált ekkor. Az I. világháború idején a településről 42 izraelita vallású ember vett részt a harcokban és közülük heten hősi halált haltak.
A tolcsvai zsidóság lelki és szellemi életében számos rabbi vett részt. Leghosszabb ideig azonban a szerénységgel, visszavonultsággal jellemzett Glück Ábrahám Izsák rabbi töltötte be ezt a tisztséget: 1859-től fél évszázadon át vezette a közösséget, 1909-ben bekövetkezett haláláig. Nevéhez köthető a zsidó vallási iskola (jesiva) létrehozása és működtetése – minden idejét, tudását ezen intézményre és az írásra fordította.
Tolcsva utolsó rabbija, Kornitzer Ákivá volt (1909-1944), aki élen járt a felekezetek közötti párbeszéd kialakításában, így lehetősége volt találkozni 1938 októberében Serédi Jusztinián hercegprímással is. A keresztény egyházi vezető azon kevesek közé tartozott, aki szót emelt az 1938-as, első zsidótörvény ellen, majd 1939-ben nagy szerepe volt abban, hogy lengyel-zsidó menekülteket helyeztek el kolostorokban, megmentve ezáltal az életüket. Nyíltan szembe szállt a nyilasokkal és véleményét alátámasztva, nem jelent meg Szálasi Ferenc eskütételén.
E segítő kezek ellenére sem volt elkerülhető a helyi zsidók, beleértve Kornitzer Ákivá meggyilkolása. A Tolcsvára menekült „hontalan” zsidók 1941-es internálása és a gyilkosságok megakadályozása Kamenyec-Podolszkijban.[i] Ekkor a zsidó közösség 2700 fős volt Tolcsván.
Pár évvel később, Magyarország 1944-es német megszállását követően sor került a magyar zsidók deportálására. Ekkor a közösség fiatalabb férfi tagjai már mind munkaszolgálaton voltak így főleg a nők, a gyerekek és az idősebbek tartózkodtak Tolcsván. A német nácikkal együttműködő magyar hatóságok közel háromszáz tolcsvai zsidót zsúfoltak össze a település zsinagógájában és a környező épületekben és szállították onnan a sátoraljaújhelyi gettóba, majd Auschwitzba, ahol meggyilkolták őket. A haláltáborokból alig negyvenen tértek vissza. Hasonlóan sok már magyar vidéki településhez, a tolcsvai zsidók is megpróbálták újjászervezni a közösségüket, de ez már csak viszonylag rövid időre sikerült és az ötvenes évek közepére, az 1956-os forradalmat övező kivándorlási hullám eredményeként megszűnt a hajdan virágzó tolcsvai zsidó közösség." (zemplenizsidosag.hu).
Az egykori izraelita népiskola, Tolcsva, Kossuth út 37. (saját foró, 2024)
(saját fotók, 2024)
"Emléktábla állítja meg a látogatót a hajdani izraelita népfőiskolánál. Rosenveld Fischl 1871-ben hozott létre alapítványt a család – elsődlegesen édesapja, Bernát – emlékének ápolására. A héber-magyar felirat szerint az épületben egykor Tóra- és héber nyelvtanulásra is volt lehetőség az ingyenes oktatási intézményben. A helytörténetben a hajdan három tantermes épület Efrájim Házaként maradt meg, hiszen a Fischl az Efrájim becézése. A múlt folytatásaként ma is oktatási intézménynek ad otthont az épület, itt található a Tolcsvai Általános Iskola."
