Nahát, ha már – nem győzöm hangsúlyozni – az Olvasás Világnapja van, erről a könyvről szerettem volna beszámolni Nektek.
Mert nagyon körbe van hozsannázva a Szerző és a könyve is.
„Keserédes cinizmus”, „szeretnivaló hős”, „nemzetiszocializmussal-flörtölés” „mesterien írja le a budapesti sikátorok világát” „meg magyar hard-boiled (muhahaha hardboiled, persze...Dashiell Hammett,meg Raymond Chandler...AAAZ hardboiled )de figyeljetek:
„Nagy empátiával közelít a korhoz, s olyan bűnügyet tár az olvasó elé, mely oly sok tekintetben megtestesíti az összeomlás felé tántorgó „keresztény-nemzeti Magyarország csillogó felszín alatt rohadó, kegyetlen világát” (hvg).
Én nem vitatom, hogy az összeomlás felé tántorgott Magyarország, de hogy sem empátia, mesteri ábrázolás nem fellelhető számomra a könyvben...azt sem :-D Arra is érintőlegesen térnék csak ki, hogy az empátia, mint olyan, éppen nem jellemző a hardboiled műfajra, de mindegy.
Cselekmény jön. A végét is megírom, úgyhogy aki el akarja olvasni, ugorjon.
Tehát, 1936.
Erzsébetvárosban egy ismeretlen fiatal nő holttestére bukkannak. Az Est rettenthetetlen zsurnalisztája, Gordon Zsigmond, nyomozni kezd. Kiderül, hogy egy dúsgazdag, ám kikeresztelkedett zsidó család egyetlen lánya volt az áldozat,
aki
egy ortodox zsidó fiúba szeretett bele és viszont
de
a fiút a saját családja Amerikába kihajózta
és
a lány viszont gyermeket várt a fiútól
és,
hogy pénzt szerezzen és utána mehessen
prostituáltnak állt.
Ja, közben a lány édesanyja titokban komolyabb pénzösszegekkel támogatta, de ettől zord a apa nem tudott, mert nagyon patriarchális volt, hallani sem akart a lányáról többé...de az anyai szív...stb.
Na most.
Ne haragudjatok, nekem ez nem áll össze, hogy valaki szerelmes, a szerelmem gyermekét hordja a szíve alatt és úgy fog pénzt gyűjteni, hogy...hát szóval ÚGY. Idegen férfiakkal, várandósan...Igaz, dúsgazdag anyja közben támogatja, meg minden.
Hagyjuk már.
Spoiler vége.
Naggyon avantgárd (-nak akar látszani), nagyon noirnak...de nem, nekem nem jött be. Persze, lehet, hogy a többi könyve jó, nem tudom :-)
A filmre nem is vagyok kíváncsi.
A véleményetekre viszont igen �
Kondor Vilmos: Budapest Noir, agave, (2008, azt hiszem, mer vissza kellet vinnem a könyvtárba, nem tudom megnézni :-))