Mikor elaludtak a fiúk, megnyugodva hagytam el a gyerekszobát, Öreg Kutya-projekt törölve, új: ORVOS. Lelkendezve mesélem a férjemnek, MENNYIRE jól kimásztam a csávából.
Erre Ő felvetette, hogy öltözhetne Zoli pl. orvos-kutyának, a Tesz-Vesz Városból…
Ekkor még tartott az optimizmusom, ami reggel erősen oszladozni látszott, mikor Zoltán kijelentette, hogy ő tulajdonképpen viccelt.
Nem is akar orvos lenni.
Oldjam már meg ezt az Öreg Kutya-dolgot.
Abban maradtunk, hogy elmegyek a turkálóba ÉS HA TALÁLOK kutyaszőrnek való anyagot, visszatérünk a dologra, ha nem, marad az orvos-ság.
Munka után száguldottam a turkálóba.
Vásároltam
egy szőrősbelsejű usankát, kifordítva,
egy helyes kis barnamackót, amit felvágni (horror) gondoltam, hogy a bundájából Ádámka szőrös macifülei készüljenek majd,
egy fehér kisméretű férfiinget, orvosi köpenynek (HURRÁ),
egy cuki tigrissapkát, amit egyszerűen nem hagyhattam ott (kimostam és azóta sem találom!).
Továbbá:
elrejtettem a ruhahalmok mélyére egy szőrmebélésű kabátot (hogy holnap is megtaláljam, ha végképp befuccsol az orvos ötlet).
Hála Istennek, a fehér férfiing úgy passzolt Zolira, hogy a kutyajelmez lekerült a napirendről.
Nagyon fess kis doktor lett.
Bár voltak, akik őrült tudósnak nézték. :-) :-) :-)
A kismackót azonban Ádám megtalálta a szatyorban (nem voltam elég elővigyázatos) és megtudván, mi a tervem vele (fel akarod BONCOLNI?!!) birtokba vette, elnevezte és kimosatta velem. Utóbb készített magának TV-maci álarcot: a barna tempera ötletes alkalmazásával egész jó medveszőr-illúziót alkotott, úgyhogy tényleg kár lett volna felboncolni a mackót. Mackó Lackót. Ilyen néven vált tagjává amúgy sem csekély elemszámú plüssállat-parkunknak (amúgy főleg kutyák és mackók).
(Isten hozott, Mackó Lackó)
Utóirat: jelmezbál előtti estén, lefekvéskor, megszületett a jövő évi jelmezterv.
Ádám: Mohácsi Busó.
Zoli: Öreg Kutya.
esetleg ilyen:
