„Dr, Weiss kövér volt, vidám és szakszerű. – Azt hiszem, nem kell vizsgálat – mondta. A felületi jelek gyógyszermérgezésre utalnak. Amikor a mentő megérkezett, az asszony még nagyon gyengén lélegzett, mély öntudatlanságban volt, reflexei nem működtek. Ebben a stádiumban száz közül egy se menthető meg. Bőre hideg volt, légzése csak gondos vizsgálattal észlelhető. Az inas azt hitte, halott. Körülbelül egy órával ezután állt be a halál. (időablak meg?!)
Úgy értesültem, a hölgy rendszertelenül jelentkező kegyetlen asztmarohamoktól szenvedett. Doktor Loring Demerolt írt elő veszély esetére.
- Van valami adata vagy következtetése a bevett gyógyszer mennyiségéről, dr. Weiss?
- Fatális adag – mondta halvány mosollyal. Bár ezt megítélni csak a kórtörténet, a természetes vagy szerzett ellenállóképesség (van ilyen? természetes, vagy szerzett ellenállóképesség a PETIDINNEL szemben?!) ismeretében lehet. Vallomása szerint a hölgy kétezerháromszáz milligrammot vett be, egy nem szenvedélyes gyógyszerfogyasztó halálos adagjának négy-ötszörösét- kérdően nézett dr. Loringra.
- Wade nem volt szenvedélyes gyógyszerfogyasztó (az eredetiben egyszerűen ADDICT...édes anyanyelvem) – mondta dr. Loring hidegen. – Az előírt adag egy vagy két ötvenmilligrammos tabletta volt. Huszonnégy órás időközökben három-négyszer ennyit engedélyeztem.
- De maga egy ütetre ötvenet adott neki – mondta Hernandez kapitány. -Nem gondolja, hogy elég veszélyes mennyiség egy ilyen gyógyszerből? Milyen súlyos az asztma, doktor?
Dr. Loring csúfondárosan mosolygott. – Az asztmarohamok rendszertelenül jelentkeznek, Az övé nem ütötte meg azt a mértéket, amit mi status asthmaticus kifejezéssel határozunk meg (még szerencse), ami olyan súlyos rohamokkal jár, hogy a beteg azt hiszi, menten megfullad.
-Van valami megjegyzése, dr. Weiss?
- Hát – mondta dr. Weiss lassan-, ha feltesszük, hogy nem maradt búcsúlevél, és ha feltesszük, hogy más bizonyítékunk nincs a bevett gyógyszer mennyiségére vonatkozólag, akkor véletlen gyógyszermérgezést is megállapíthatunk. „
In: Raymond Chandler: Elkéstél, Terry! Albatrosz, Bp. 1973, fordította, Papp Zoltán (eredeti megjelenés: 1953); kiemelések tőlem, B.K.
Kép forrása: nem 100%, de a legvalószínűbb: https://www.steadyhealth.com/slideshows/the-most-addictive-otc-medicines