Ha megöregszem*, otthonkát akarok.

Ezt már szilárdan elhatároztam. Semmi mást nem akarok az élettől. Az otthonkát is kinéztem: nagymamám sötétzöld, fehérpöttyös nejlonotthonkájára vágyom. Vigyázok, hogy a környékbeliek, nagymamák, háziasszonyok ne tudjanak meg semmit városi múltamról. Ha megsegít a vaksi sors, hetvenéves koromra tisztességes asszonyok  a maguk világából való tisztességes asszonynak tartanak majd, tehát nagymamának, valakinek, aki tudja hol kell meghalni. Mert nincs szebb halál, mint egy diófa, esetleg egy körtefa alatt, ősszel, közvetlenül a szüret után, amikor az újbor már szunnyad és erjed a hordókban, a diót leverték a fáról, s a napnak szelíd ereje van még, mint az öreg ember szerelmének. Itt ülök majd egy padon, rózsafüzérrel a kezemben, rongyzsebkendővel, savanyúcukorral, esetleg kisfésűvel az otthonkám zsebében.

Könyvet csak ezeréveset olvasok már ebben az időben.

 Az éjszaka hűvös már, a társaság árnyalakjait elnyeli az októberi este varázslata. Életünk, nem éltünk kinek fontos igazán?… Bölcsek leszünk, mint a bor, melyet ittunk, az imák, miket imádkoztunk és vállvonogatva beszélünk az utókor ítéletéről. Mert minden bölcsesség alja, melyet a magyar hazai borból és a műveltségből tanult, ennyi: szeretni kell az életet, s nem kell törődni a világ ítéletével. Minden más hiúság.

*tehát holnap

Képek: http://karolyfalva.freeweb.hu/gazdtort/asszonyi_munka.htm

https://gyor.offmedia.hu/kultura/puska-otthonka-napszemuveg-tetko-a-kiskuti-majalis-kulonos-pillanatai?fb_comment_id=1316784945069415_1316918971722679

Gyerekkoromban utáltam a lecsót. 

Már az étel neve is milyen...semmi méltóság csak simán "LECSÓ".

A paradicsomot nyersen sem szerettem (sok értetlenkedést, rábszélést zsebeltem be..."legalább KÓSTOLD MEG"...hiába mondtam, hogy igen, megkóstoltam már, de köszönöm, nem tetszik és KÉSZ.  De mindeig elfelejtették (vagy csak úgy tettek), hogy már megkóstoltam, és kezdődött elölről...brrr.

A paprikáért sem voltam oda. 

De lecsóban, ahogy pöndörödött a paradicsom héja...brrr...esetleg a bő lére vett változatban úszkált a kicsapódott tojás, nemnem. Ezt határozottan nem nekem találták ki. 

Aztán...lett saját háztartásom...és kipróbáltam a következő módon. Nem is igazi lecsó, inkább ratatouille, mert a padlizsán, illetve a cukkini dominál benne, nem a parpika. Innen merítettem: http://gaultmillau.hu/receptek/ratatouille

Hozzávalók (6 főnek tuti elég)

paprika (én a kápiát javaslom) 3-4- db

paradicsom 1 kg

cukkini 1 kg

padlizsán 70 dkg

fokhagyma 1 fej

vöröshagyma 80 dkg

póréhagyma

ízesítőcsokor: petrezselyem, kakukkfű, bazsalikom, zellerszár, (a póréhagyma külső levelébe csomagolva).

olívaolaj

A hozzávalókat külön-külön készítjük el, úgyhogy elő a nagy (vas) lábasokkal! 

A hagymát szálirányban felvágjuk és 20 percig pároljuk, épp, hogy színt kapjon.

Eközben a paprikákat a sütőben meggrillezzük, lefedjük, majd lehúzzuk a héjukat, csíkokra vágjuk, félretesszük. A lecsorgó levet felfogjuk, nagyon finom, belekeverjük majd az ételbe a végén.

A paradicsomokat forró vízbe dobjuk, majd lehúzzuk a héjukat, negyedekre vágjuk (lecsorgó lé megment) és a kés lapjával összetört fokhagymákkal a hagymához adjuk. Akinek van ideje türeleme, kimagozhatja; nekem nem volt.

A padlizsánt és a cukkinit kockákra vágjuk, megpirítjuk. Csak utólag sózzuk!

Az egészet az ízesítőcsokorral egy nagyon lábasba tesszük, (nekem itt elfogytak a lábasaim, máég a fazekai mis, ezért lett tepsi :-)) ,majd betoljuk a sütőbe 150 fokra, fél órára. 

A legjobb, hogy másnap még jobb. Hidegen is.

Bocs kis kék virágokért (borágó), túl szimmetrikusan szórtam oda, így nem eléggé trendi,:-),de már megettük, nem tudok új képet csinálni..

 A minap tekerek haza koromhoz illő és ehhez képest csak egész diszkréten nyikorgó kerékpáromon.

Hirtelen márkás illatfelhő borított be, mit borított be: nehezedett rám.

Körülnéztem, és rájöttem, hogy a mellettem elhaladó nyitott tetejű Audit vezető szőke csajból áradt. Olyan erős volt a parfümje, hogy a sportkocsiból jutott az utcára...a járókelőkre...demokratikusan, na.

Elcsodálkoztam, mert én attól szoktam tartani, hogy a saját és imádott 1 puff reggeli Diorellámat kifújja biciklizés közben a szél mire beérek a dolgozóba (nem fújja ki; a jó parfüm az uszoda klóros vize után is érződik, legalábbis az enyém).

S mint üstökös...érkezett a felismerés: lehet, hogy a csaj azért kapta a kabriót, mert a férje nem bírta a parfümjét (csak nem merte így direkt megmondani).:-D :-D :-D

Ó, hogy ez nekem még nem jutott eszembe! :-D

Kép: https://global.rakuten.com/en/store/dtwstore/item/10005069/

Most fejeztem be Hjorth&Rosenfeld: Méltatlanok című könyvét.

Izgalmas volt (mérsékelten), de kicsit azért felbosszantott.

Vegyük pl. a történet magvát: egy nyugdíjas mérnök celebeket gyilkol, mert úgy érzi, méltatlanok a hírnévre és a pénzre, ami a hírnévvel  jár. Hiányos az általános műveltségük. Úgyhogy egy 60 kérdéses tesztet csináltat meg áldozataival, és aki 20 pont alatt teljesít, meghal. A testre rátűzi a tesztlapot, bohócsapkát tesz rá majd  sarokba teszi a szerencsétlen porhüvelyét. Lám, lám, a begyöpösödött fehér heteró tekintélyelvű mennyire nem érti az idők szavát...na ne már...borzasztóan izzadságszagú. 

Másik meg: Vanja. a Fiatal rendőrnő.

Mert az van, hogy a szexfüggő pszichológus (a sorozat címadója, Sebastian Bergman) teherbe ejtett 35 éve egy lányt. Hathatós anyai segítséggel a férfi nem tudta meg, hogy baba lesz a kalandból, így történt, hogy a fiatal anyuka férjhez ment és úgy nevelték fel a kislányt, mintha a férj lenne a valódi apa. Aztán, sok kacskaringó után kiderül az igazság, és Vanja ÖSSZEZAVARODIK.

Utálja az anyját, mert becsapta (megszülte, és felnevelte, de ne akadjunk fel ilyen apróságokon)

Utálja a nevelőapját, mert becsapta (felnevelte és szerette, lsd. fent)

Utálja a biológiai apját, mert nem tudja, össze van zavarodva.

Mindenki lábujjhegyen jár, köteteken át össze van zavarodva, biol. apja 2x megmenti az életét (bagatell), nevelőapja rákos lesz, depressziós és öngyilkosságot kísérel meg...semmi vész. A 35 éves nő sértett, szemlátomást imád sértettnek lenni, DE biztonságra vágyik így másodszor is elszereti régi fiúját annak régi barátnőjétől.

Nemmm, hát ez nekem sok. Elfogadom, hogy össze van zavarodva, biztos nem könnyű dolog ez (a világért sem akarnék megbántani senkit, méltatlanságom a karakternek szól), de ami sok, az sok.

Szóval, vannak benne jó részek (Billy jellemrajza), ez eddig a leggyengébb láncszem. ha olvasok tőlük legközelebb, csak azért, hogy megtudjam, mi lesz Billyvel. :-)

Kép: moly.hu

KISFIÚ izgatottan Mikor érünk már oda? Nem késünk el?

ANYUKA araszol a kocsisorban, a hídon Nem, dehogy! Kivételesen időben vagyunk.

KISFIÚ megnyugodva mosolyog

ANYUKA aggodalommal szemléli a kígyózó kocsisor sebességét, pontosabban beállását és beszélgetni próbál Milyen kár, hogy nem ismertük fel a zenét...nyerhettünk volna...

CSATT és  CSATT és FÜST

3 KISFIÚ (2 saját, egy vendég) sikít ijedtében

LÉGZSÁK nem nyílik ki, mert már nincs

ANYUKA befelé elbőgi magát és reszketni kezd

ANYUKA Minden rendben (ezt maga sem hisz), csak belénk rohantak! Jól vagytok? Nem fáj semmi?

KISFIÚK ijedten néznek, nem panaszolnak fájdalmat szemlátomást jól vannak

ANYUKA kipattan a kocsiból, védekezően mondja az előtte lévő autósnak Belémrohantak hátulról!

SUZUKIS Igen, hallottam a fékcsikorgást... majd  mintegy megbánva, hogy ilyen kedves volt De majd a rendőr eldönti!

VOLKSWAGENES aki belénk rohant és rátolta a kocsinkat a Suzukira Ezt jól megcsináltam...! elkezdi letolni a kocsiját  a kerékpárútra

ANYUKA megpróbálja ugyanezt, mert a forgalom közben menne

SUZUKIS Sehova! Ne toljad le, míg a helyszínelők ide nem érnek!

ANYUKA De a vétkes sofőr is megmozdította az övét! Mindenesetre én hívom a 112-t. így is tesz

112 Segélyhívó központ, jó napot kívánok, miben segíthetek?

ANYUKA bemutatkozik, közli, hogy koccanásos baleset, sérült nincs, rendőrt kér

112 Pontos cím?

ANYUKA Sz. (város), Belvárosi híd.

112 Utca?

ANYUKA nagyon meghökken Ez egy HÍD…!

112 lakonikusan Csak van a közelben egy utca, nem?

ANYUKA megadóan Nézze, az egyik hídfőnél a T. tér, a másiknál R. tér. Így jó lesz?

112 Igen. Köszönöm.

…

ANYUKA Gyerekek, szálljatok ki nyugodtan.

ANYUKA telefonál egy ismerős apukának, hogy vigye tovább a gyerekeket  mert időpontra mentek volna

…                                                                       

RENDŐRÖK udvariasak, előzékenyek, a VOLKSWAGENEShez fordulnak Elismeri a felelősségét?

VOLKSWAGENES feszülten Elismerem.

MIKROBUSZBÓL KIKIABÁLÓ ÚR öklét rázva pénteken kell ilyet csinálni?!

ANYUKA meghökken, mert a Kiabáló Úr sávjában teljesen szabadon halad a forgalom

RENDŐRÖK Akkor jöjjenek, hajtsanak le a hídról, lent a parkolóban segítünk kitölteni a papírokat.

IDEGES ARCÚ ÉS HANGÚ BICIKLIS HÖLGY gúnyosan Jó lesz ám hazafelé biciklizni az üvegszilánkokban!!!

ANYUKA végképp nem érti az embereket

A gyerekek még sokáig kuncogtak azon, hogy a HÍD milyen UTCA :-)

Kép: https://www.123seguro.com/blog/que-seguro-de-auto-es-obligatorio-para-circular/

Nagyon aranyos könyvre bukkantam bukkant a kisfiam a könyvtárban. Azt hittem, minden Bálint Ágnes-művet olvastam már, de nicsak, ezt nem ismertem. Az a címe, hogy ISKOLA A FALISZEKRÉNYBEN. A történet lényege, hogy a főhős kislány szülei kiköltöznek falura a nagypapához. A szülők kora reggeltől késő estig visszajártnak a városba dolgozni, óvoda nincs, ezért nagypapájával tölti az iskola előtti nyarat. Aki berendez egy csodás babaház-iskolát a kislánynak. Meg mesél  a saját kisiskolás-koráról. 

Mindenkinek forró szívvel ajánlom, hogy sok-sok- Bálint Ágnes-könyvet olvasson, de alább következik egy idézet, ami nagyon meghatott.

"...nekem nem volt füzetem, csak palatáblám, amelyikről mindennap le kellett törölnöm, amit ráírtam. És ha legalább fekete palatáblám lett volna! De szegény édesanyámat a boltos rábeszélte, hogy szebbet, drágábbat vegyen a szeme fényének...vagyis nekem. Akkoriban jöttek divatba a fehér táblák. nem is palából voltak azok, hanem fehérre zománcozott vaslemezből. Ezekre már ceruzával kellett írni. Igen ám,de ha egy kicsit zsíros lett a tábla -elég volt hozzáérnem a kezemmel-, már nem látszottak rajta a ceruzavonalak. Mennyit kínlódtam, verejtékeztem, mennyi ceruzahegyet kitördeltem, mennyit sírtam a miatt a  fehér tábla miatt. otthon meg még panaszkodni sem mertem. Nem akartam édesanyámat szomorítani."

Soha nem hallottam még fehér zománc palatábláról. 

Ami még rosszabb, az interneten sem találtam képet róla. 

Úgyhogy itt egy fekete, hagyományos. :-)

Kép:  https://multmento.blog.hu/2017/04/19/sokaig_kerestem_mig_megtalaltam_oket#tokenrefresh=success

Mi is írhatnék Nektek Lőcséről...

A Szepessség fővárosáról (bocsi, Késmárk, majd Te is sorra kerülsz), amely fél évezreden át (13-18.) volt meghatározó gazdasági, kulturális központja a környéknek (környék=Szepesség).

 A lőcsei fehér asszony (Jókai Mór) után alighanem  A fekete város jut mindenkinek eszébe, ha nem is a Mikszáth-könyv, akkor a Zsurzs Éva rendezte film (1970-71).  Azok az idők ugyan elmúltak, mikor magyar családokra vacsora közben rátörték az ajtót, hogy magyarul-beszélnek -e otthon (idézi: Margittai Gábor: Külső magyarok), de magyar történetiségnek nyomát sem látjuk, nagyítóval sem.

Biztos véletlen.

A lőcsei Thurzó-ház. A ház pár száz évvel öregebb, mint a zászló, ami lobog rajta :-D

Kép:http://mke.info.hu/konyvtarvilag/2013/12/s-gondold-hozza-e-bus-reget-arany-janos/1088/

Pedig  nemcsak szász örökség van, itt van például a káprázatos Thurzó-ház..., meg a Szent Jakab templom, meg annyi más... Annyit leszögeznék, hogy az UNESCO Világörökség-dolog jót tett a városnak. Még 12 évvel ezelőtt is sokkal lepukkantabb állapotban volt, markáns cigány jelenléttel a belvárosban (és akkor elképzelhető, mi lehetett a külsőbb részeken).

Kassai utca, Lőcse, 2018. Volt mit felújítani

Fő téri részlet, 2018

Magyar emlék a 20. század elejéről

Jelenleg jóval konszolidáltabb a helyzet, felújítás mindenütt. A fantasztikus Szent Jakab templomba természetesen belépőt kell fizetni, természetesen fényképezni sem lehet (vaku nélkül sem. MIÉRT?!). Még szerencsésnek mondhattuk magunkat, hogy volt magyar papírka, ami idegenvezetett (most hogy ezt leírom, rájövök, hogy szerintem azt akarják, hogy én idegen legyek itt, egy frászt!) A fényképezési moratórium miatt nem tudom Nektek saját képen megmutatni a hihetetlen hársfából faragott (szögek nélkül készült!) oltárt, ami a világ legnagyobb gótikus oltára, több, mint 18 méter magas (Lőcsei Pál mester alkotása, 1502). 

Tessék. Az oldalsó táblák természetesen kinyithatók.

Kép:http://slovakia.travel/hu/uti-celok/szlovakia-a-paratlan-orszag

Eygetlen dolog miatt megbocsájtottam a szlovákoknak a fényképezési tilalmat: a templom faliképei megjelentek Prokopp Mária és Méry Gábor hihetetlenül igényes albumában, a Középkori szepességi faliképek címűben (Egyetemi Könyvtár állományából kölcsönözhető, mihelyt visszaviszem, pesze;)). Namármost, én megpróbáltam kifényképezni pár lapot, hogy lássátok, miről beszélek.

Irgalmasság testi cselekedetei...alatta a hét főbűn. Gönyörűen kidolgozva. Jobbról balra: ruhátlanokat felruházni, fogságban lévőket meglátogatni/kiváltani, halottakat eltemetni, alatta a főbűnökből: irigység, harag/gyűlölség, jóra való restség.

De,a legjobban tetszett, hogy a városháza homlokzatán lévő öt nőalak.

Közelebbről megnézve láttuk, hogy a Négy Sarkalatos Erény allegóriái, de a négy Erény itt ÖT!

Justitia: Igazságosság. Mérleggel, karddal, ahogy kell. Úgy látszik az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom még nem vált szét teljesen :-)

 Prudentia: bölcsesség, más fordításban elővigyázatosság. Kígyóval nem árt azért.

Temperantia: mértékletesség. Szerintem az egy boroskancsó, úgyhogy ez több magyarázatot nem igényel. :-)

Fortitudo: állhatatosság, vagy lelki erősség.

És ez az! Az ötödik a TÜRELEM, a Patientia, szelíd báránnyal de igen kissé fedetlen keblekkel

Hihetetlen! Eszembe jutott Quendel apó/Hilil pasa a Fekete városból, aki latin nevű, szlovák anyanyelvű, lengyel területen élő szász polgár, a török basaként háremében pihenő, aki magyar nemessé válik a regény történetében (ez a valódi multikulti, barátaim! :-D...úgy félt házsártos asszonyától, mint a tűztől. Elképzeltem, hogy Quendel rendelte a freskót a szenátorok mély egyetértésével találkozva, hogy a lőcsei polgárasszonyokat figyelmeztesse a türelem nemes erényére:-) De ha már fizetnek a plusz képért, legyen benne örömük, látszódjon jobban a keble... :-D

A Lőcsi Ötödik Erény, megáll az ész :-)

Zárásképpen idebiggyeszteném a wikipédia népességi adatait Lőcsét illetőleg:

1910-ben 7528 lakosából 3094 szlovák, 2410 magyar, 1377 német, 201 ruszin és 197 román volt.

2011-ben 14 830 lakosából 12 343 szlovák és 822 cigány volt.

Türelmesen és tudásszomjasan várakoztunk a szlovák tárlatvezetésre a Késmárki Vármúzeumban (nem baj, ha nem írom ide, szlovákul,ugye?). Vegyes érzelmekkel vettük tudomásul, hogy várni kell és nem, nincs magyar vezetés, felirat sincs*, angol vezetés sincs, de csinos laminált lapokon szerepel a kiállítás anyag, azt olvashatjuk közben (ha marad időnk, míg a tót hajadon végighajtja a látogatóközönséget a termeken: nem maradt; de ezt ekkor még nem tudhattuk). És akkor...megláttam ŐT! Ott állogállt árván, csak úgy a paravánok előtt egy csodás, szecessziós ...bútor (?), Hupfeld Rt. Bécs felirattal. Oldalán egy papírfecni, hogy "music box". Szemmel láthatóan nem képezte semmilyen kiállítás szerves részét.

 Milyen gyönyörű tárgy: szép anyag, tiszta vonalak, semmi csicsa...bécsiesen egy bukolikus tájkép, csodás! 

Idill

Ez lehetett a hangfal...:-)

Atlantic...nem véletlen: főleg tengerentúli exportra gyártottak.

Kicsit leegyszerűsítőnek éreztem a music box címkét, zenedoboz, zenegép a szórakozóhelyeken volt régen...a pre-mp3 és pre-youtube érában, mondjuk, akkor nagy szám volt. Ennyit tudott: cserélgette a lemezt, a jobb készülékeknél láthattad is, nagyon menő volt.

 Itt szerintem meghajtó karok lehettek.

Igen ám, de a Hupfeld Atlantic Orchestrion lemez nélkül zenélt ám, bele volt építve lyukszalag, a húrok, a kalapács...a lyukszalagot forgatta levegő (meg egy kicsike villanymotor), kalapács ütötte a húrt (lehet, hogy nem PONT így, de valami ilyesmi) és szólt a zene! 1902-ben!

Nagyjából ilyen volt a belseje.

Kép:https://www.liveauctioneers.com/item/11633294_070-barrel-orchestrion-hupfeld-atlantic

Gépzongorával már Liszt Ferenc is kísérletezett, de Ludwig Hupfeld nem állt meg itt, kifejlesztette a PHONOLISZT VIOLINA-át, ami hegedűre és zongorára írd darabokat is meg tudott szólaltatni. Hihetetlen!

A szerkezet nevével Hupfeld egyébként Liszt Ferenc előtt tisztelgett. 

http://www.4to40.com/kids-magazine/world-eighth-wonder/attachment/hupfeld-phonoliszt-violina/

"Egy körbe-körbe forgó, 1300 szálból álló lószőr vonó szólaltatja meg a három hegedűt, míg a fogólapot a kulcsok nyomják le, melyeket kis fújtatók hajtanak. Tekintettel a gép összetettségére, nem nehéz elhinni, hogy a gyártóknak húsz éven át nem akadt versenytársa a hangszerpiacon."

(https://papageno.hu/intermezzo/2018/07/ujra-mukodokepes-az-1910-es-brusszeli-vilagkiallitas-csodahangszere-video/)

Az én "leletem" egy egyszerű...orchestrion. 

Az egyszerű is nagyon drága volt, magánszemély ritkábban engedhette meg magának;elegánsabb mozikban előfordult, a némafilmek idején nagy népszerűsége volt.

Egy hasonló példány nemrégiben 5400 dollárért kelt el egy internetes aukciós oldalon.

Hogy a késmárki folyosóra hogyan került...nem tudom...de

valami azt súgja, hogy nem egy szlovák újgazdag arisztokrata adománya.

Music box.

Jaj.

*Ha Szlovákiába jössz, fel kell készülnöd, hogy magyar felirattal kizárólag a tiltó, illetve a pénzfizetéssel kapcsolatos táblákon találkozol. Erről majd egy következő posztban.

Szoktatok úgy venni ruhafélét, hogy nem próbáljátok fel?

Velem újabban megesik, és borzasztóan élvezem, mert figyelmen kívül hagyva azt a nem elhanyagolható tényt, hogy használt ruhák közt válogattam, úgy éreztem, hogy MEGTEHETEM, hogy nem bújok bele…majd kimosva szépen otthon…hát nem LUXUS? Nem jön rám, vagy nagy lesz? Sebaj, úrinő (LOL) kicsire nem ad, 1-2 eurós darabár esetén kockáztathat…

 Emlékeztek rá, mikor a Dallasban Pamela meg Samantha (akit az eredetiben Sue Ellenek hívnak, de mindegy) vásárolni mentek (megesett párszor)?

PAM: Eldöntötted már, milyen színű ruhát választasz?

SUE ELLEN: Mhmm.

PAM: [játékosan] Nos, nem árulod el nekem, igaz?

SUE ELLEN: Igazából azt szeretném, ha meglepetés lenne. De, hm, egyet tudok, hogy nem fehér lesz...

Az kérem úgy nézett ki, hogy szépen beültek a ruhaboltba, és pár lány bemutatta a ruhákat- a leterhelt (muhahhaha) Mrs. Ewingoknak nem kellett a a felpróbálással fárasztaniuk magukat: megtették ezt helyettük a PRÓBAKISASSZONYOK.

 Ez már akkor is lenyűgözött engem, és nagyon lazának érzetem magam a turkálóban, mikor az ötszáz forintos ruhákat ruhát próba nélkül megvettem.

 Igaz, próbakisasszonyom nem volt, de ne akadjunk fenn a részleteken, a lényeg, nem gyötörtem magam a levetkőz-fölpróbál-levet-visszaöltöz körrel, mert én Pamelával és Samanthával ellentétben DOLGOZTAM (basszus ezeknek a csajoknak még háztartásban sem kellett fennforogni, hihetetlen; miben fáradtak el estére?!), tehát tovább már fárasztom magam, ha nem muszáj.

Titeket sem, nyugi :-)

(Kép és idézet :https://dallasdecoder.com/2013/06/24/dallas-scene-of-the-day-thats-funny-you-never-showed-it/)