Amint azzal az előző bejegyzésemben dicsekedtem, volt szerencsém egy négycsillagos szállodában eltölteni két éjszakát.

Méltán merülhet fel olvasóimban a kérdés: vajon mit lehet enni, milyen étkezési lehetőségek állnak rendelkezésre egy ilyen menő helyen.

Kéremszépen, van a svédasztalos reggeli. Ennek igénybevételéhez csak azt az (uszodákban adottakhoz megtévesztően hasonlatos) órát kell odacsippenteni a hosztessz termináljához, amivel a szobánkat is nyitjuk (nem a hosztesszel, az órával!). Bejutottam az étterembe, hurrá!

Én ilyenkor, (idegen helyen, nyaralás), a gyomorfekély-rizikóra fittyet hányva mindig kávéval indítok: „ az ember sohase tudhassa” (Micimackó). Aztán reggeli után jöhet még egy…mekkora HEDON! A kávé kifogástalan volt, úgyhogy a mohóság majdnem visszaütött: eleve 2 ristrettót nyomattam a poharamba (a magyar ristretto ugyanis egy espresso inkább), aztán zárásképp egy capuccino (nyaralok), ristrettoval megtámogatva…hát, a délelőtt első része megdobogtatta a szívemet :-)

 Egyszerű, és nagyszerű: narancs és egyenesen a (kistermelőikézműves) piacról :-) 

A reggeli: eklektikus. Maga az étkezés 2 tematikára van felépítve. Nagymama konyhája/Grannys Kitchen és Far-far Away/nemtom hogy volt magyarítva. Eleinte azt hittem, hogy a konyhapult két karja két egyforma ételt kínál, mert a reggelinél így volt, de nem. Ebédkor van a hagyományos piroslábasos, és a második, az egzotikus (fárfárövéj).

Vissza a reggelihez.

 Állítólag a tejbegíríz nagyon finomra sikerült,; volt obligát felvágottas-sajtos tál (kiábrándítóan kommersz), joghurt/müzli/zabpehely, főttojás/bundáskenyér/rántotta. Az én választásom egy kicsike sültkolbászra esett, aminek ízét, szaftosságát még az ipari mustár és a nagyüzemi péksütemény sem tudta elnyomni. Még a narancslé sem...:-)

Ebéd csak ebédjeggyel

Nekem volt olyanom!

Az első nap az út után csak betámolyogtam, egy sertésízű sertés-Wellingtont káposztával és rántott fogast (vállfa) ettem. A káposzta meglepően finom volt, csakúgy mint a hal. Ó, mondom, ezt szeretni fogom! Volt leves is: csicsókaVELUTÉ (LOL) és korianderes marha-erőleves. Ezeket akkor pont nem kóstoltam, pedig később megtapasztaltam, hogy a marha-erőleves IGAZI, szerintem kényelmi terméket nem használtak hozzá, vagy legalábbis intelligensen csinálták, hogy #janemaprplekölönte sem vette észre.

 Első nap még nem fedeztem fel, hogy külföldi konyha is van…de később bebizonyosodott, hogy nem is vesztettem borzasztó sokat.

 Csak az utolsó ebédnél mertem fényképezni.

 (Sokszori :-)) elmondások szerint marha sokat és marha fölöslegesen szoktam fényképezni, de ételeket…evés közben…nem. Valahogy nem és kész. A csicsókaveluté megkísértett, mert  a neve a fúziós konyha maga :-), de mire összeszedtem  a bátorságomat (másnap), már más volt a menü. Hogy is…? Ugye, nem fényképeztem, így már nem is jut minden eszembe…határozottan emlékszem, hogy szarvasgombás MARHA-ERŐLEVES bolti tortellinivel. Más emlékezetes nem úszik be…valami szárazkás pizza? Igen, meg spagetti con aglio e oglio, talán.

Meg picike, stampedli méretű pohárdesszertkék, amúgy egész jók.

A búcsúebédről tudok képekkel szolgálni (NAGYON meg akartam mutatni a családnak:-))…a magyar mellett keletiesre vették a stílust aznap.

Phó (bó) leves (no persze)

A már ismert marha-erőlevest rá lehetett merni a betétekre: tolakodó koriander, tépkedett csirkehús, szottyadt gomba, érdekes metélt, ami kísértetiesen emlékeztetett a négytojásos hosszúmetéltre, de az is lehet, hogy én nem láttam még ilyen formátumú üvegtésztát; a biztonság kedvéért a ’sülttészta’ fantázianevű egytálételben is visszaköszönt. (Zárójel. Nem tudom, hogy attól, hogy szójaszósszal bebarnítjuk a főtt tésztát, miért kell sültnek hívni, de mindegy. Zárójel bezárva.).

Bolti sushi; meg lazacba göngyölt rizs: borzalmas! Maróan édes a rizs, brr. Mellette iszonyat: KIMCSI-nek csúfolt tegnapelőtti káposzta szójaszósszal...remélem, egyetlen koreai sem tud erről, mert, baj lesz. 

Lild-ben vásárolt mirelit tavaszi tekercs: sokat elmond, hogy ez volt a legjobb a keleti pultban :-)

Lazac édes rizsen, mellett vágott káposzta, de nem KIMCSI!!!

Hal(lapos?)filé mártással…basszus, mintha a szúnyogriasztóval (citronella) öntötték volna nyakon az amúgy majdnem elfogadható halat! Brrr.

A magyarosch vonal tisztességes volt, a csirkenyárs szaftos, jól elkészített, a hagyma kellemesen karamellizált, finom.

 Tizenegy óránál a tavaszi tekercske kapros-joghurtos mártással, egy óránál a citronellás hal, héttől kilenc óráig a csirkenyárs

Összeségében elmondhatjuk (voltaméndákörös), hogy a hotel konyhája ismeri a külföldi konyhák ételneveit (és feltételezi rólam, hogy én is csak a neveit), azonban vagy a technikai tudás, vagy az anyagismeret sajnálatos hiánya egyelőre megakadályozza a becsületesen elkészített ételek…mittudomén…létrehozását

Persze biztos lenne valaki, aki ezt maliciózusabban fogalmazná meg...de én most kivételesen tartózkodnék ettől, várom a Karácsonyt, meg minden.

 Ugyanakkor a hazai emblematikus fogások határozottan tisztességesek.

Köszönöm a figyelmet!:-)

Szeretném leszögezni, hogy nincs nagy tapasztalatom a hotelekkel (ezért tudom biztosítani a naiv szemszöget). Gyerekkoromban, amikor nem a kocsiban nem aludtam kilencedmagammal (Ó, Volkswagen Transporter, nem hippiség, píszflávör, hanem család; helyszín: Égeikum), fiatalkoromig, amikor  másodmagammal (Ó, Ford Fiesta, kicsi GEE, a helyszín: Szepesség, közelebbről Késmárk), kempinegztünk. Vagy MAXIMUM apartman, ultimum refugimuként panzió. Slussz. Talán, mintha egyszer Közép-Olaszországban megszálltunk volna egy hotelben, mert a kollégiumban nem tudott elhelyezni ideiglenesen a szervező (felfelé buktunk, hehehe), igen, erre emlékszem. Ott olvastam ilyet a fürdőszobában, hogy "spórolj a törölközővel, óvd a környezetet" (kilencvenes évek!) csak akkor dobd le a padlóra, ha tényleg koszos. Nem tudtam hová lenni a csodálkozástól, hisz otthon akkor se dobáltuk a padlóra, a a szennyest, ha NAGYON koszos volt (BTW sokkal kevesebb szennyest termeltünk, talán azért, mert horribile dictu, felvettük ugyanazt a ruhát TÖBBSZÖR? Most jövök rá, hogy a szüleink ily korán és kimondatlanul, de a környezettudatosságra neveltek), de oké, ha ez az olaszoknál így van, hát legyen. Menőség.

Eltelt pár év (tized), volt szerencsém újból hotelben alhatni. És jól körbetanulmányoztam. Csomó mindenre rájöttem, ezek következnek itten alább.

Szerintem, a négycsillagos szállásnak az a lényege, hogy beesel minden nélkül, kizárólag egy monogramos, csináltatott, tenyérnyi retiküllel a kezedben, mint például Pamela/Samantha Ewing, mikor elment, hogy „átgondolja a dolgokat”, akkor is minden meglegyen.

Törölköző, sampon, szappan. Idáig oké. Bár a törölközőben koppant valami, szerintem az valami lopásjelző fémgomb, bár nem tudom, miért lopna Mrs. Ewing törölközőt, hovatovább bele sem férne a retiküljébe szerintem.

A kép alsó részben van a gombocska

Szentírás, hogy legyen mit olvass (ez kifejezetten tetszik).

Gideon-kiadás, szerintem ingyen kapták, de attól még segíthet átgondolni a dolgokat

Minibár, ha nem akarsz embereket látni, ellenben szomjas vagyol. Akár még kis ropogtatnivaló is. Mondjuk, az árak engem speciel arra sarkalltak, hogy a közeli spárban szerezem be a táplálékomat, de azért ilyen is van. 

Naponta egyszer van feltöltés

DE! Ha elszakad a ruhád, varrókészlet!

Feltételezik Rólad, hogy igényes gyapjú-felöltőben, illetve kosztümben érkeztél, így annak rendben tartásához ruhakefe.

Kézzel varrott cipődhöz (na jó, nem feltétlen) cipőkanál.

Ruhakefe, cipőkanál, varrókészlet, mosodai szatyor

És ha tényleg egy szál ruhában szaladtál el hazulról gondolkozni, mosodai-vasalós szolgáltatás is van, 3 órán belül dupla áron, de van. (Az a vicc, hogy nekem EGYETLEN olyan ruhadarabom sincs, ami többe kerülne, mint a tisztíttatás maga, de mondjuk, ez engem minősít).

Rólam sem feledkeztek meg, egy relikvia a folyosó falán. :-)

Amennyire modernnek számított, annyira retró most, hát nem furi?

Úgyhogy, élmény volt, köszönöm! 

Majd elfelejtettem: a wellnesshez adnak fürdőköpenyt. Ez valami szabály lehet. Papucsot nem, úgyhogy ez a kérdés megoldásra vár (hogy fér bele a retikülbe, ugye). Vagy az ötcsillagosban van? Ki fogom deríteni.

A következő posztban az étkezés jön :-)

Most jut eszembe, hogy a Garp szerint a világ című könyvben az egyik szereplő ezzel foglakozott, a hotelek csillagjait ellenőrizte, vagy valami ilyesmi. El is olvasom még egyszer, hogy VALÓJÁBAN hogy csillagozzák a szállodákat.

Köszönöm a figyelmet!

Selmecbányán született.

Ha elindulunk a Szentháromság tér felől felfelé a hegynek, a sarkon egy omladozó házat láthatunk: no, itt született. Akkor még senki sem sejtette, hogy a Beatles és más hírességek fotósa lesz a kis Dezső...(hú, bocs).

Egész pontosan ebben a házban.

Zsolnán, Pöstyénben, majd Prágában tanult. Ott ismerkedett meg a filmezéssel. A spanyol polgárháborúban a magyar Rákosi-zászlóaljban harcolt, később a sajtóegységhez került. megismerkedett Robert Capaval és Ernest Hemnigwayjel: elválaszthatatlan barátok lettek. Hoffmann Dezső állítólag akkor kezdett fényképezni, amikor a filmfelvevője elromlott.

A polgárháború után a dél-francia Saint Cyprien-be internálták, Londonba szökött, majd tudósítóként megjárta az észak-afrikai, indiai, burmai hadszíntereket.

A normandiai partraszálláskor megsebesült, így nem harcolt tovább.

A háború után megalapította saját filmtársaságát, ő  készítette az első dokumentumfilmet Jugszláviáról (Tito kérésére). Ám hamarosan végérvényesen fényképész lesz, olyan hírességeket fotóz, mit Charlie Chaplin, Marlene Dietrich, Frank Sinatra, Louis Armstrong, Marilyn Monroe. Újszerűsége abban állt, hogy mellőzte az állványt, a vakut és szívesen dolgozott külső helyszíneken,

1963. március 24. Liverpool Empire. A kép előterében a fényképező fiú Mike McCartney, Paul tesója (forrás: pinterest, készítette: Hoffman Dezső)

Az emléktábla ideiglenesen az ablak mögé került, gyaníthatóan a felújítás miatt

 A csehszlovákok és a szlovákok is magukénak vallják, vallanák, de ő határozottan magyarnak tartotta magát, és ezzel is szeretném befejezni :

– Szántó Péter interjúja Hoffmann Dezsővel

Bővebben lásd: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hoffmann_Dezs%C5%91 és az ott megadott források :-D

Ha megöregszem*, otthonkát akarok.

Ezt már szilárdan elhatároztam. Semmi mást nem akarok az élettől. Az otthonkát is kinéztem: nagymamám sötétzöld, fehérpöttyös nejlonotthonkájára vágyom. Vigyázok, hogy a környékbeliek, nagymamák, háziasszonyok ne tudjanak meg semmit városi múltamról. Ha megsegít a vaksi sors, hetvenéves koromra tisztességes asszonyok  a maguk világából való tisztességes asszonynak tartanak majd, tehát nagymamának, valakinek, aki tudja hol kell meghalni. Mert nincs szebb halál, mint egy diófa, esetleg egy körtefa alatt, ősszel, közvetlenül a szüret után, amikor az újbor már szunnyad és erjed a hordókban, a diót leverték a fáról, s a napnak szelíd ereje van még, mint az öreg ember szerelmének. Itt ülök majd egy padon, rózsafüzérrel a kezemben, rongyzsebkendővel, savanyúcukorral, esetleg kisfésűvel az otthonkám zsebében.

Könyvet csak ezeréveset olvasok már ebben az időben.

 Az éjszaka hűvös már, a társaság árnyalakjait elnyeli az októberi este varázslata. Életünk, nem éltünk kinek fontos igazán?… Bölcsek leszünk, mint a bor, melyet ittunk, az imák, miket imádkoztunk és vállvonogatva beszélünk az utókor ítéletéről. Mert minden bölcsesség alja, melyet a magyar hazai borból és a műveltségből tanult, ennyi: szeretni kell az életet, s nem kell törődni a világ ítéletével. Minden más hiúság.

*tehát holnap

Képek: http://karolyfalva.freeweb.hu/gazdtort/asszonyi_munka.htm

https://gyor.offmedia.hu/kultura/puska-otthonka-napszemuveg-tetko-a-kiskuti-majalis-kulonos-pillanatai?fb_comment_id=1316784945069415_1316918971722679

Gyerekkoromban utáltam a lecsót. 

Már az étel neve is milyen...semmi méltóság csak simán "LECSÓ".

A paradicsomot nyersen sem szerettem (sok értetlenkedést, rábszélést zsebeltem be..."legalább KÓSTOLD MEG"...hiába mondtam, hogy igen, megkóstoltam már, de köszönöm, nem tetszik és KÉSZ.  De mindeig elfelejtették (vagy csak úgy tettek), hogy már megkóstoltam, és kezdődött elölről...brrr.

A paprikáért sem voltam oda. 

De lecsóban, ahogy pöndörödött a paradicsom héja...brrr...esetleg a bő lére vett változatban úszkált a kicsapódott tojás, nemnem. Ezt határozottan nem nekem találták ki. 

Aztán...lett saját háztartásom...és kipróbáltam a következő módon. Nem is igazi lecsó, inkább ratatouille, mert a padlizsán, illetve a cukkini dominál benne, nem a parpika. Innen merítettem: http://gaultmillau.hu/receptek/ratatouille

Hozzávalók (6 főnek tuti elég)

paprika (én a kápiát javaslom) 3-4- db

paradicsom 1 kg

cukkini 1 kg

padlizsán 70 dkg

fokhagyma 1 fej

vöröshagyma 80 dkg

póréhagyma

ízesítőcsokor: petrezselyem, kakukkfű, bazsalikom, zellerszár, (a póréhagyma külső levelébe csomagolva).

olívaolaj

A hozzávalókat külön-külön készítjük el, úgyhogy elő a nagy (vas) lábasokkal! 

A hagymát szálirányban felvágjuk és 20 percig pároljuk, épp, hogy színt kapjon.

Eközben a paprikákat a sütőben meggrillezzük, lefedjük, majd lehúzzuk a héjukat, csíkokra vágjuk, félretesszük. A lecsorgó levet felfogjuk, nagyon finom, belekeverjük majd az ételbe a végén.

A paradicsomokat forró vízbe dobjuk, majd lehúzzuk a héjukat, negyedekre vágjuk (lecsorgó lé megment) és a kés lapjával összetört fokhagymákkal a hagymához adjuk. Akinek van ideje türeleme, kimagozhatja; nekem nem volt.

A padlizsánt és a cukkinit kockákra vágjuk, megpirítjuk. Csak utólag sózzuk!

Az egészet az ízesítőcsokorral egy nagyon lábasba tesszük, (nekem itt elfogytak a lábasaim, máég a fazekai mis, ezért lett tepsi :-)) ,majd betoljuk a sütőbe 150 fokra, fél órára. 

A legjobb, hogy másnap még jobb. Hidegen is.

Bocs kis kék virágokért (borágó), túl szimmetrikusan szórtam oda, így nem eléggé trendi,:-),de már megettük, nem tudok új képet csinálni..

 A minap tekerek haza koromhoz illő és ehhez képest csak egész diszkréten nyikorgó kerékpáromon.

Hirtelen márkás illatfelhő borított be, mit borított be: nehezedett rám.

Körülnéztem, és rájöttem, hogy a mellettem elhaladó nyitott tetejű Audit vezető szőke csajból áradt. Olyan erős volt a parfümje, hogy a sportkocsiból jutott az utcára...a járókelőkre...demokratikusan, na.

Elcsodálkoztam, mert én attól szoktam tartani, hogy a saját és imádott 1 puff reggeli Diorellámat kifújja biciklizés közben a szél mire beérek a dolgozóba (nem fújja ki; a jó parfüm az uszoda klóros vize után is érződik, legalábbis az enyém).

S mint üstökös...érkezett a felismerés: lehet, hogy a csaj azért kapta a kabriót, mert a férje nem bírta a parfümjét (csak nem merte így direkt megmondani).:-D :-D :-D

Ó, hogy ez nekem még nem jutott eszembe! :-D

Kép: https://global.rakuten.com/en/store/dtwstore/item/10005069/

Most fejeztem be Hjorth&Rosenfeld: Méltatlanok című könyvét.

Izgalmas volt (mérsékelten), de kicsit azért felbosszantott.

Vegyük pl. a történet magvát: egy nyugdíjas mérnök celebeket gyilkol, mert úgy érzi, méltatlanok a hírnévre és a pénzre, ami a hírnévvel  jár. Hiányos az általános műveltségük. Úgyhogy egy 60 kérdéses tesztet csináltat meg áldozataival, és aki 20 pont alatt teljesít, meghal. A testre rátűzi a tesztlapot, bohócsapkát tesz rá majd  sarokba teszi a szerencsétlen porhüvelyét. Lám, lám, a begyöpösödött fehér heteró tekintélyelvű mennyire nem érti az idők szavát...na ne már...borzasztóan izzadságszagú. 

Másik meg: Vanja. a Fiatal rendőrnő.

Mert az van, hogy a szexfüggő pszichológus (a sorozat címadója, Sebastian Bergman) teherbe ejtett 35 éve egy lányt. Hathatós anyai segítséggel a férfi nem tudta meg, hogy baba lesz a kalandból, így történt, hogy a fiatal anyuka férjhez ment és úgy nevelték fel a kislányt, mintha a férj lenne a valódi apa. Aztán, sok kacskaringó után kiderül az igazság, és Vanja ÖSSZEZAVARODIK.

Utálja az anyját, mert becsapta (megszülte, és felnevelte, de ne akadjunk fel ilyen apróságokon)

Utálja a nevelőapját, mert becsapta (felnevelte és szerette, lsd. fent)

Utálja a biológiai apját, mert nem tudja, össze van zavarodva.

Mindenki lábujjhegyen jár, köteteken át össze van zavarodva, biol. apja 2x megmenti az életét (bagatell), nevelőapja rákos lesz, depressziós és öngyilkosságot kísérel meg...semmi vész. A 35 éves nő sértett, szemlátomást imád sértettnek lenni, DE biztonságra vágyik így másodszor is elszereti régi fiúját annak régi barátnőjétől.

Nemmm, hát ez nekem sok. Elfogadom, hogy össze van zavarodva, biztos nem könnyű dolog ez (a világért sem akarnék megbántani senkit, méltatlanságom a karakternek szól), de ami sok, az sok.

Szóval, vannak benne jó részek (Billy jellemrajza), ez eddig a leggyengébb láncszem. ha olvasok tőlük legközelebb, csak azért, hogy megtudjam, mi lesz Billyvel. :-)

Kép: moly.hu

KISFIÚ izgatottan Mikor érünk már oda? Nem késünk el?

ANYUKA araszol a kocsisorban, a hídon Nem, dehogy! Kivételesen időben vagyunk.

KISFIÚ megnyugodva mosolyog

ANYUKA aggodalommal szemléli a kígyózó kocsisor sebességét, pontosabban beállását és beszélgetni próbál Milyen kár, hogy nem ismertük fel a zenét...nyerhettünk volna...

CSATT és  CSATT és FÜST

3 KISFIÚ (2 saját, egy vendég) sikít ijedtében

LÉGZSÁK nem nyílik ki, mert már nincs

ANYUKA befelé elbőgi magát és reszketni kezd

ANYUKA Minden rendben (ezt maga sem hisz), csak belénk rohantak! Jól vagytok? Nem fáj semmi?

KISFIÚK ijedten néznek, nem panaszolnak fájdalmat szemlátomást jól vannak

ANYUKA kipattan a kocsiból, védekezően mondja az előtte lévő autósnak Belémrohantak hátulról!

SUZUKIS Igen, hallottam a fékcsikorgást... majd  mintegy megbánva, hogy ilyen kedves volt De majd a rendőr eldönti!

VOLKSWAGENES aki belénk rohant és rátolta a kocsinkat a Suzukira Ezt jól megcsináltam...! elkezdi letolni a kocsiját  a kerékpárútra

ANYUKA megpróbálja ugyanezt, mert a forgalom közben menne

SUZUKIS Sehova! Ne toljad le, míg a helyszínelők ide nem érnek!

ANYUKA De a vétkes sofőr is megmozdította az övét! Mindenesetre én hívom a 112-t. így is tesz

112 Segélyhívó központ, jó napot kívánok, miben segíthetek?

ANYUKA bemutatkozik, közli, hogy koccanásos baleset, sérült nincs, rendőrt kér

112 Pontos cím?

ANYUKA Sz. (város), Belvárosi híd.

112 Utca?

ANYUKA nagyon meghökken Ez egy HÍD…!

112 lakonikusan Csak van a közelben egy utca, nem?

ANYUKA megadóan Nézze, az egyik hídfőnél a T. tér, a másiknál R. tér. Így jó lesz?

112 Igen. Köszönöm.

…

ANYUKA Gyerekek, szálljatok ki nyugodtan.

ANYUKA telefonál egy ismerős apukának, hogy vigye tovább a gyerekeket  mert időpontra mentek volna

…                                                                       

RENDŐRÖK udvariasak, előzékenyek, a VOLKSWAGENEShez fordulnak Elismeri a felelősségét?

VOLKSWAGENES feszülten Elismerem.

MIKROBUSZBÓL KIKIABÁLÓ ÚR öklét rázva pénteken kell ilyet csinálni?!

ANYUKA meghökken, mert a Kiabáló Úr sávjában teljesen szabadon halad a forgalom

RENDŐRÖK Akkor jöjjenek, hajtsanak le a hídról, lent a parkolóban segítünk kitölteni a papírokat.

IDEGES ARCÚ ÉS HANGÚ BICIKLIS HÖLGY gúnyosan Jó lesz ám hazafelé biciklizni az üvegszilánkokban!!!

ANYUKA végképp nem érti az embereket

A gyerekek még sokáig kuncogtak azon, hogy a HÍD milyen UTCA :-)

Kép: https://www.123seguro.com/blog/que-seguro-de-auto-es-obligatorio-para-circular/

Nagyon aranyos könyvre bukkantam bukkant a kisfiam a könyvtárban. Azt hittem, minden Bálint Ágnes-művet olvastam már, de nicsak, ezt nem ismertem. Az a címe, hogy ISKOLA A FALISZEKRÉNYBEN. A történet lényege, hogy a főhős kislány szülei kiköltöznek falura a nagypapához. A szülők kora reggeltől késő estig visszajártnak a városba dolgozni, óvoda nincs, ezért nagypapájával tölti az iskola előtti nyarat. Aki berendez egy csodás babaház-iskolát a kislánynak. Meg mesél  a saját kisiskolás-koráról. 

Mindenkinek forró szívvel ajánlom, hogy sok-sok- Bálint Ágnes-könyvet olvasson, de alább következik egy idézet, ami nagyon meghatott.

"...nekem nem volt füzetem, csak palatáblám, amelyikről mindennap le kellett törölnöm, amit ráírtam. És ha legalább fekete palatáblám lett volna! De szegény édesanyámat a boltos rábeszélte, hogy szebbet, drágábbat vegyen a szeme fényének...vagyis nekem. Akkoriban jöttek divatba a fehér táblák. nem is palából voltak azok, hanem fehérre zománcozott vaslemezből. Ezekre már ceruzával kellett írni. Igen ám,de ha egy kicsit zsíros lett a tábla -elég volt hozzáérnem a kezemmel-, már nem látszottak rajta a ceruzavonalak. Mennyit kínlódtam, verejtékeztem, mennyi ceruzahegyet kitördeltem, mennyit sírtam a miatt a  fehér tábla miatt. otthon meg még panaszkodni sem mertem. Nem akartam édesanyámat szomorítani."

Soha nem hallottam még fehér zománc palatábláról. 

Ami még rosszabb, az interneten sem találtam képet róla. 

Úgyhogy itt egy fekete, hagyományos. :-)

Kép:  https://multmento.blog.hu/2017/04/19/sokaig_kerestem_mig_megtalaltam_oket#tokenrefresh=success

Mi is írhatnék Nektek Lőcséről...

A Szepessség fővárosáról (bocsi, Késmárk, majd Te is sorra kerülsz), amely fél évezreden át (13-18.) volt meghatározó gazdasági, kulturális központja a környéknek (környék=Szepesség).

 A lőcsei fehér asszony (Jókai Mór) után alighanem  A fekete város jut mindenkinek eszébe, ha nem is a Mikszáth-könyv, akkor a Zsurzs Éva rendezte film (1970-71).  Azok az idők ugyan elmúltak, mikor magyar családokra vacsora közben rátörték az ajtót, hogy magyarul-beszélnek -e otthon (idézi: Margittai Gábor: Külső magyarok), de magyar történetiségnek nyomát sem látjuk, nagyítóval sem.

Biztos véletlen.

A lőcsei Thurzó-ház. A ház pár száz évvel öregebb, mint a zászló, ami lobog rajta :-D

Kép:http://mke.info.hu/konyvtarvilag/2013/12/s-gondold-hozza-e-bus-reget-arany-janos/1088/

Pedig  nemcsak szász örökség van, itt van például a káprázatos Thurzó-ház..., meg a Szent Jakab templom, meg annyi más... Annyit leszögeznék, hogy az UNESCO Világörökség-dolog jót tett a városnak. Még 12 évvel ezelőtt is sokkal lepukkantabb állapotban volt, markáns cigány jelenléttel a belvárosban (és akkor elképzelhető, mi lehetett a külsőbb részeken).

Kassai utca, Lőcse, 2018. Volt mit felújítani

Fő téri részlet, 2018

Magyar emlék a 20. század elejéről

Jelenleg jóval konszolidáltabb a helyzet, felújítás mindenütt. A fantasztikus Szent Jakab templomba természetesen belépőt kell fizetni, természetesen fényképezni sem lehet (vaku nélkül sem. MIÉRT?!). Még szerencsésnek mondhattuk magunkat, hogy volt magyar papírka, ami idegenvezetett (most hogy ezt leírom, rájövök, hogy szerintem azt akarják, hogy én idegen legyek itt, egy frászt!) A fényképezési moratórium miatt nem tudom Nektek saját képen megmutatni a hihetetlen hársfából faragott (szögek nélkül készült!) oltárt, ami a világ legnagyobb gótikus oltára, több, mint 18 méter magas (Lőcsei Pál mester alkotása, 1502). 

Tessék. Az oldalsó táblák természetesen kinyithatók.

Kép:http://slovakia.travel/hu/uti-celok/szlovakia-a-paratlan-orszag

Eygetlen dolog miatt megbocsájtottam a szlovákoknak a fényképezési tilalmat: a templom faliképei megjelentek Prokopp Mária és Méry Gábor hihetetlenül igényes albumában, a Középkori szepességi faliképek címűben (Egyetemi Könyvtár állományából kölcsönözhető, mihelyt visszaviszem, pesze;)). Namármost, én megpróbáltam kifényképezni pár lapot, hogy lássátok, miről beszélek.

Irgalmasság testi cselekedetei...alatta a hét főbűn. Gönyörűen kidolgozva. Jobbról balra: ruhátlanokat felruházni, fogságban lévőket meglátogatni/kiváltani, halottakat eltemetni, alatta a főbűnökből: irigység, harag/gyűlölség, jóra való restség.

De,a legjobban tetszett, hogy a városháza homlokzatán lévő öt nőalak.

Közelebbről megnézve láttuk, hogy a Négy Sarkalatos Erény allegóriái, de a négy Erény itt ÖT!

Justitia: Igazságosság. Mérleggel, karddal, ahogy kell. Úgy látszik az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom még nem vált szét teljesen :-)

 Prudentia: bölcsesség, más fordításban elővigyázatosság. Kígyóval nem árt azért.

Temperantia: mértékletesség. Szerintem az egy boroskancsó, úgyhogy ez több magyarázatot nem igényel. :-)

Fortitudo: állhatatosság, vagy lelki erősség.

És ez az! Az ötödik a TÜRELEM, a Patientia, szelíd báránnyal de igen kissé fedetlen keblekkel

Hihetetlen! Eszembe jutott Quendel apó/Hilil pasa a Fekete városból, aki latin nevű, szlovák anyanyelvű, lengyel területen élő szász polgár, a török basaként háremében pihenő, aki magyar nemessé válik a regény történetében (ez a valódi multikulti, barátaim! :-D...úgy félt házsártos asszonyától, mint a tűztől. Elképzeltem, hogy Quendel rendelte a freskót a szenátorok mély egyetértésével találkozva, hogy a lőcsei polgárasszonyokat figyelmeztesse a türelem nemes erényére:-) De ha már fizetnek a plusz képért, legyen benne örömük, látszódjon jobban a keble... :-D

A Lőcsi Ötödik Erény, megáll az ész :-)

Zárásképpen idebiggyeszteném a wikipédia népességi adatait Lőcsét illetőleg:

1910-ben 7528 lakosából 3094 szlovák, 2410 magyar, 1377 német, 201 ruszin és 197 román volt.

2011-ben 14 830 lakosából 12 343 szlovák és 822 cigány volt.